ELEKÁFA: már csak egy nap van a külföldi áfa-visszatérítési kérelemre

Megosztás Tetszik

Vészesen fogy az idő azon adózók számára, akik a 2016-ban külföldön megfizetett áfa visszatérítését szeretnék kérni. Az erre vonatkozó kérelmek benyújtásának jogvesztő határideje ugyanis 2017. szeptember 30-a.

Amennyiben egy adóalany külföldön vásárol termékeket, szolgáltatásokat, akkor a beszerzéskor előzetesen felszámított áfát elviekben kétféle módon kaphatja vissza.

Az egyik mód, ha bejelentkezik az adott országban az áfa hatálya alá. Az áfaregisztráció azonban általában nem választás kérdése. Elvileg csak akkor van rá lehetőség, ha az adózó az adott országban végez olyan gazdasági tevékenységet, amelynek áfa szerinti teljesítési helye abban az országban van, és ő az adó fizetésére kötelezett személy, azaz nem alkalmazható az ügyletre a fordított adózás. Ebben az esetben a beszerzéseket terhelő áfa önadózás útján az áfa-bevallásban levonható és visszaigényelhető a megfelelő feltételek teljesülése esetén. Hangsúlyoznám azonban, hogy mindig az adott állam joga az irányadó.

Ellenkező esetben, azaz, ha az adóalanynak nincs bejelentkezési kötelezettsége az adott államban (és csakis ekkor), a külföldön megfizetett áfa visszatérítését külön eljárásban lehet kérni.

Fontos tudni, hogy a magyar áfa-bevallásban más országban megfizetett áfa semmilyen körülmények között nem szerepeltethető.

Mi az áfa visszatérítésének jogi háttrere?

EU tagállamok esetében az 2008/9/EK tanácsi irányelv (8. direktíva) írja elő annak részleteit, hogy az egyik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany által egy másik tagállamban igénybe vett szolgáltatás vagy onnan beszerzett termék áfa tartalma milyen szabályok alapján kérhető vissza.

Az EU tagállamokon kívül a Svájcban, Lichtensteinben, valamint bizonyos feltételek teljesülése esetén Norvégiában teljesülő ügyletek esetében is lehetőség van a megfizetett áfa visszatéríttetésére az országok közötti viszonosság alapján. Ezekben az úgynevezett „elismert harmadik államokban” a 86/560/EGK rendelet („13. direktíva”) és az országok közötti nemzetközi szerződés teszi lehetővé az áfa visszatérítést.

A vonatkozó magyar előírásokat pedig az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény (Art.) 9. számú melléklete tartalmazza. Fontos azonban, hogy elsődlegesen a visszatérítés államának szabályai az irányadók, az Art. csak a magyar adóhatóságnak mint „postásnak” a szerepét és az eljárás Magyarországon történő szakaszát, a kapcsolattartás módját szabályozza.

Ki kérheti a külföldi áfa visszatérítését?

Az áfa külön eljárásban történő visszatérítésére az adott állam viszonylatában „külföldi adóalanynak” minősülő személy jogosult, azaz olyan adóalany, aki/amely a Közösség eltérő tagállamában vagy harmadik országban letelepedett és a visszatérítés időszakában a visszatérítés helye szerinti államban nem rendelkezik gazdasági letelepedettséggel áfa szempontból.

További feltétel az is, hogy ebben az időszakban az adott adóalany nem végzett olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amely a visszatérítés helye szerinti tagállam területén tekinthető teljesítettnek áfa szempontból. Ez alól kivételt jelentenek az adómentes fuvarozási szolgáltatások és azokhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, és azok a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, ahol az adó megfizetésére az adóalany vevő kötelezett, azaz a fordított adózás alkalmazandó.

Fontos feltétel továbbá, hogy a visszatérítést kérő adóalany adóköteles tevékenységhez használja a terméket vagy szolgáltatást, amelyre tekintettel az áfát visszakéri, és ne végezzen – a régi terminológiával élve - tárgyi adómentes tevékenységet, ne legyen alanyi mentes adóalany, valamint ne minősüljön kizárólag mezőgazdasági tevékenységet végzőnek sem.

Milyen áfát lehet visszatéríttetni?

Csak az a másik tagállamban teljesített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, valamint az adott államba irányuló importra felszámított áfa kérhető vissza, melyet a külföldi adóalanyra áthárítottak.

Amennyiben az adott államban érvényben lévő szabályok levonási tilalmat telepítenek az adott termékre vagy szolgáltatásra, akkor annak visszatéríttetésére a külföldi adóalany sem jogosult. E tekintetben mindig a visszatérítő állam szabályait kell figyelembe venni.

Továbbá, nem lehet visszatéríteni olyan adót, amelyet tévesen számítottak fel, vagy amelyik adómentes ügylethez kapcsolódik.

Mit érdemes tudni az áfa-visszatérítési eljárásról?

Az áfa-visszatérítés közösségi tagállamok között egyablakos rendszerben működik, így a visszatérítési kérelmet az adóalany kizárólag a saját tagállami adóhatóságán keresztül nyújthatja be elektronikus formában és egy előszűrés után ez a hatóság fogja továbbítani a kérelmet a visszatérítő tagállamba. A visszatérítési kérelmet a magyar adóalanyok tehát a NAV-nak terjeszthetik elő a megfelelő nyomtatvány (ELEKAFA) benyújtásával legkésőbb a visszatérítési időszakot követő naptári év szeptember 30-áig. A 2016-os időszakra tehát 2017. szeptember 30-áig van lehetőség kérelemmel fordulni az adóhatósághoz. Ez a határidő jogvesztő.

A visszatérítési időszak (az az időszak, amelyre a kérelem vonatkozik) nem haladhatja meg az egy naptári évet és nem lehet kevesebb 3 naptári hónapnál. Ez alól azonban van kivétel: a kérelem vonatkozhat 3 hónapnál rövidebb időszakra abban az esetben, ha az időszak egy naptári év fennmaradó részét teszi ki.

Ha a visszatérítési kérelem egy naptári évnél rövidebb, de három hónapnál nem rövidebb visszatérítési időszakra vonatkozik, az adó összege – amelyre vonatkozóan a visszatérítési kérelmet benyújtják – nem lehet kevesebb 400 eurónál vagy a nemzeti pénznemben kifejezett, ezzel egyenértékű összegnél.

Ha a visszatérítési kérelem egy naptári éves visszatérítési időszakra vagy egy naptári év fennmaradó részére vonatkozik, az áfa összege nem lehet kevesebb 50 eurónál vagy a nemzeti pénznemben kifejezett, ezzel egyenértékű összegnél.

A fentiek az EU rendelet által előírt szabályok, így csak EU tagállamokra vonatkoznak. Ahhoz, hogy azonban sikeresen tudjunk az adott tagállamból áfát visszakérni, EU-n belül is ismernünk kell a visszatérítés szerinti tagállam nemzeti előírásait.

Az elismert harmadik államok esetében pedig az adott ország adóhatóságához kell benyújtani a kérelmet az ott hatályos szabályok alapján.