Áfalevonás elektromos autókra kiírt pályázatnál: lehet vagy sem?

Megosztás Tetszik

A 2024 februárjától élesedő elektromos személygépkocsik vásárlásának támogatására kiírt pályázat (RRF-10.10.1-24 állami támogatás) körül elég nagy volt a bizonytalanság az áfalevonás kérdésében, ezért a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szakértője feltett két kérdést a NAV részére, a válaszokat a honlapon Adócsavar című blogjukban ismertették.

A Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda által feltett kérdések a következők voltak:

1. A kft. az elektromos személygépkocsik vásárlásának támogatására kiírt pályázat keretében (RRF-10.10.1-24) lízingszerződéssel beszerzett személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adót levonhatja-e?

2. Amennyiben az 1. kérdésre igenlő a válasz, úgy milyen mértékben vonható le az áfa?

Meglepetésükre a NAV-tól az a válasz érkezett, hogy bizonyos mértékben és feltételek mellett levonható az áfa az elektromos személygépkocsik vásárlását támogató pályázat keretében. A NAV állásfoglalását teljes terjedelmében közölték.

„Tisztelt Ügyfelünk!

A hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 259. § 4. pontja szerint a bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. Ebből következően a lízing konstrukcióban megvásárolható termékek ellenérték fejében történő használatát egészen addig, amíg a termék megvásárlása meg nem történik, az áfatörvény rendszerében bérleti jogviszonynak kell tekinteni.

A lízingdíj – mint bérleti – díj után felszámított adó levonására 120. § a) pontja szerinti általános szabálya alapján van lehetőség. E rendelkezés szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Ezt a levonási jogot korlátozza az áfatörvény 124. § (4) bekezdés b) pontja, mely szerint nem vonható le a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó 50 százaléka.

Az áfatörvény 125/A §-a alapján azonban az adóalany dönthet úgy is, hogy a 124. § (4) bekezdés b) pontja helyett a 120. és 121. §-t alkalmazza. Ez a rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsik bérbevétele esetében eltérjen az 50 százalékos levonási tilalomtól. Ezen döntését az adóalanynak nyilvántartásában rögzítenie szükséges. Ez esetben az adóalanynak tételesen alátámasztva (pl. útnyilvántartás vezetése) igazolnia kell az üzleti és magáncélú használat arányát, és a levonási jogát – az áfatörvény 120. §-ában foglaltaknak megfelelően – az adóköteles gazdasági tevékenységéhez használt arányban gyakorolhatja.

Amennyiben az első díjrészlet számottevően magasabb, mint az egyes későbbi havidíjak – nyílt végű lízingnél jellemző ez a konstrukció – akkor ez az úgynevezett önrész nem az adott hónap, hanem a teljes használat ellenértékének tekintendő. Éppen ezért erre az önrészre nem a felmerülésének időszakában történő használat tükrében kell az adólevonás terjedelmét meghatározni.

Az első díjrészlet megfizetésekor az adóalany jellemzően még nem tudja pontosan, hogy nála az adott személygépkocsi kapcsán milyen mértékben merül föl magáncélú használat a teljes futamidő alatt, ezért a kérdéses esetben az adóalanynak – saját működése jellegének, illetve az ahhoz történő személygépkocsi-használat mikéntjének ismeretében – kell előrevetítenie egy reális használati arányt ezen önrész vonatkozásában. Amennyiben utóbb ez az arány úgy változik, hogy a levonásra nem jogosító használat aránya nagyobb, mint az adóalany által eredetileg kalkulált és figyelembe vett mérték, akkor a változásnak megfelelően, önellenőrzéssel korrigálnia szükséges az önrész tekintetében a korábban levont áfát. A korrekció lehetősége az adóalanynál abban az esetben is fennáll, ha utóbb a levonható hányad – a tényleges használat tükrében – mégis nagyobb, azonban ez esetben az adóalany saját döntésén múlik, hogy él-e a korrekcióval vagy sem.

Az önrészre vonatkozó levonási jogot tehát nem csak az adott hónapra, hanem mindig »göngyölítetten« kell vizsgálni, és a göngyölített adatokból számolt felhasználási aránynak megfelelően szükséges (lehetséges) a korrekciót elvégezni. Feltételezhetően a kérdéses személygépkocsi tárgyi eszköznek tekinthető, ezért az adóalanynak egyéves használat tükrében célszerű az előbbiek szerinti korrekció szükségességét vizsgálnia. Amennyiben ennél rövidebb időszakokban (például havonta) végzi el az adóalany az önrész kapcsán levont áfa utólagos korrekcióját, akkor az mindenképpen elfogadható, ha azonban egyéves használati időnél hosszabb időszakot vesz az adóalany figyelembe (például a teljes futamidő végén korrigál), akkor az adóalany eljárása – amennyiben az nem vezet joggal való visszaélésre a konkrét esetben – meglátásunk szerint szintén nem kifogásolható.

Az önrészen kívül a további hónapokra vonatkozó bérleti díjak esetében természetesen az adott hónapra meghatározott felhasználási arány függvényében, illetve 50 százalékos mértékben vonható le az arra a hónapra eső adó.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Segítséget kérhet:

• általánosságban az adójogszabályok értelmezéséhez a 1819-es szám (1) menüpontján (külföldről: +36 (1) 461-1819),
• - konkrét, egyedi ügy intézéséhez a 1819-es szám (2) menüpontján (külföldről: +36 (1) 461-1819) a TEL-adatlapon igényelhető ügyfél-azonosító szám (PIN-kód) vagy a kormányablakokban igényelhető részleges kódú telefonos azonosító (RKTA) birtokában.

Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Adójogi és Tájékoztatási Főosztály” – írja Adócsavar című blogjában a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda.