Behajthatatlan követelés: áfa visszaigénylése idén, leírás 2020-tól

Megosztás Tetszik

A behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylésére a magyar jogrendszerben fennálló lehetőségeket két részre kell bontani. 2020-tól az áfatörvénybe is beiktatták azt a szabályt, mely lehetővé teszi, hogy – bizonyos szigorú feltételek mellett – behajthatatlan követelés jogcímén lehessen csökkenteni az adóalapot. Azonban a 2020-tól törvénybe iktatott előírás meglehetősen szűkre szabja ezt a lehetőséget, ezért a 2020-tól hatályos rendelkezések alapján vissza nem kérhető áfát még idén, közvetlenül a közösség jogra hivatkozva érdemes visszaigényelni egy, az előzőtől eltérő eljárásra alapozva.

Mint arra előző cikkünkben utaltunk, az Art. 195–197. §-ai alapján van lehetőség közvetlenül a közösségi jogra hivatkozással visszatérítést kezdeményezni.

Az Art. 195. §-a alapján közvetlenül a közösségi jogra hivatkozással indoklással ellátott önellenőrzést lehet beadni, de csak abban az esetben, ha konkrétan a magyar jogszabály közösségi jogba ütközését még nem állapította meg az Európai Bíróság. A korábban hivatkozott Porr ügyben eredetileg e paragrafus alapján indítottuk meg az eljárást, hiszen akkor még nem döntött magyar ügyben az Európai Bíróság. Ez az eljárás került végül az Európai Bíróság elé.

Amikor már döntött magyar ügyben az Európai Bíróság, akkor az Art. 196. vagy 197. §-a alapján van lehetőség megindítani az eljárást. Az Art. 197. §-a alapján megindított eljárás szintén egy részletes szöveges indokolással ellátott önellenőrzés, viszont ennek benyújtására csak levonható adó esetén van mód, míg jelen esetben nem a levonható adó növekedése, hanem a fizetendő adó csökkenése eredményezi az adóvisszatérítést.

Az Art. 196. §-a alapján megindított eljárás egy a korábban említettektől teljesen eltérő eljárás, hiszen e szerint külön kérelmet kell beadni, azonban ebben a kérelemben is részletesen meg kell indokolni az igénylést. Jelen esetben még az is problémát okoz, hogy szó szerinti szövegértelmezésnél egyik eljárás sem lenne alkalmazható jelen ügyre, ugyanis az Art. 196. §-a alapján megindított eljárásnak elvileg az a feltétele, hogy az EUB magáról az áfatörvény adott rendelkezéséről mondja ki, hogy közösségi jogba ütközik. Előzetes döntéshozatali eljárás esetén azonban erre formálisan nincsen mód, csak kötelezettségszegési eljárás keretében van erre lehetőség, és a Porr ügyben előzetes döntéshozatali eljárás zajlott.

Mindazonáltal, véleményünk szerint nem formailag, hanem tartalma szerint kell elbírálni ezeket a jogintézményeket. Azt kell szem előtt tartani, hogy a magyar jogalkotónak is biztosítania kell közvetlenül a közösségi jogra alapozott jogérvényesítést. Az elutasítás és az adóbírság-kockázat kizárása érdekében elengedhetetlen azonban az ügymenetben tapasztalattal rendelkező szakértő bevonása.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, melyek a kérelem benyújtásának további feltételei, valamint, hogy hogyan történhet a behajthatatlan követelés leírása a 2020-tól hatályos szabályok alapján!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2020-as változásokról szóló írásainkat itt találja!