Behajthatatlan követelés áfája. A behajthatatlan követelés fogalma

Megosztás Tetszik

A jövő évben hatályba lépő egyik legjelentősebb áfatörvény-változás a behajthatatlan követelésekre jutó áfa pótlólagos levonásának engedélyezése. Kétrészes cikkünkben igyekszünk körüljárni azt, hogy Magyarországon ehhez milyen feltételek megléte szükséges és mik lehetnek a buktatók. A fentiek megértéséhez elsőként a behajthatatlan követelés definícióját tisztázzuk, rávilágítunk arra, hogy a fogalom nem teljesen azonos a számviteli törvény és az áfatörvény szempontjából.

Előzmények

Az Enzo Di Maura eset óta folyamatosan terítéken van a behajthatatlan követelések kezelésére vonatkozó hazai szabályozás. A hivatkozott ítéletben (C-246/16) az Európai Bíróság megállapította, hogy „a tagállamok [...] nem kaptak felhatalmazást az uniós jogalkotó részéről arra, hogy [nemfizetés esetén] a korrekciót egyszerűen kizárják”. Az adóalap korrekciójának lehetősége nem korlátozható aránytalan mértékben, de lehetővé teszi a tagállamok részére, hogy figyelembe vegyék a nemfizetés esetén fennálló bizonytalanságok sajátosságait azzal, hogy bizonyos észszerű intézkedéseket követelnek meg az adóalanytól.

Az irányelv szabályai szerint (90. cikk):

„(1) Elállás, a teljesítés meghiúsulása, teljes vagy részleges nemfizetés, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén az adóalapot a tagállamok által meghatározott feltételek szerint megfelelő mértékben csökkenteni kell.
(2) A tagállamok a teljes vagy részleges nemfizetés esetén eltérhetnek az (1) bekezdéstől.”

Az Enzo Di Maura eset alapján számos eljárás indult hazánkban is, amelyek közül több ügyben is közösségi bíróság elé került a döntés. A legutóbbi ilyen eset a Porr Építési Kft. ügye volt (C‑292/19) amelyben a fentebb leírtakat végzésében ismét megerősítette a Bíróság: „[...] a héairányelv 90. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a héaalap‑csökkentést, ha az adóalany bizonyítani tudja, hogy az adósával szemben fennálló követelés véglegesen behajthatatlanná vált, aminek a vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata, mivel ez a helyzet nem minősül az e cikk (2) bekezdésében meghatározott, a héaalap csökkentésére vonatkozó kötelezettségtől való eltérés hatálya alá tartozó nemfizetés esetének.”

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a magyar jogalkotás miként definiálja a behathatatlan követelést mind az áfatörvény mind a számviteli törvény szempontjából!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.