Bartermegállapodás celebbel – így adózik

Megosztás Tetszik

Milyen szja-, áfa-, szocho- és tao-teherre számíthat a cég, ha szerződést köt egy celebbel termékei népszerűsítésére? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Cégünk termékeinek népszerűsítésére egy ismert celebbel kíván szerződést kötni. A szerződést nem magánszeméllyel, hanem a celeb kft.-jével kötjük. Az ismert személyiség a közösségi felületeken (Instagramm, Facebook, Youtube csatorna stb.) meghatározott számú megjelenést ad a termékeink bemutatásával és népszerűsítésével, cégünk pedig ennek fejében ajándékkártyával fizetne, és ebből tudná a celeb megvásárolni a népszerűsíteni kívánt termékeket (melyeket természetesen utána saját célra hasznosíthat). A celeb kft.-je negyedévente állítana ki számlát az addig teljesített megjelenésekről mint szolgáltatásról. A mi cégünk (a megbízó) a megbízás elején számviteli bizonylatot adna az ajándékkártyáról, amit a szerződés időtartama alatt tetszőleges ütemben vásárolhat le a megbízott az egyes megjelenésekhez. Cégünk többféle áfakulcsú terméket forgalmaz. Kérdésem, hogy megbízói oldalról áfa-, szja-, szocho-, tao-szempontból kell-e számítanunk plusz teherre? (A megbízott oldalán keletkezett adókötelezettség – például a celeb a reklámozott termékeket a forgatást követően saját célra hasznosítja – jelenleg számunkra irreleváns.)"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A barterelszámolás során két elkülönült ügylet valósul meg számviteli és adójogi értelemben is. Ennek megfelelően a két ügyletet önállóan kell kezelni az áfa szempontjából is.

A barterügylet lényege, hogy a vevő és a szállító között létrejött ügylet nem igényel pénzügyi rendezést, ezért a barter egy csereügyletnek minősül. A vevő és a szállító kicserélik áruikat egymás között, megállapodva abban, hogy a két áru értéke megegyezik, így az ügylet pénzügyi rendezést nem igényel.

Az áfatörvény vonatkozó előírásai szerint [59. § (1) és 66. § (1) bekezdés] a barterügylet kereskedelmi ügyletnek minősül, ami annyit jelent, hogy

» a barterügyletről számlát kell kiállítani;

»  a fizetési módnál kell feltüntetni, hogy ez barter;

» a számlán árak és értékek fognak szerepelni, ebből következően bevételként kell lekönyvelni, valamint az ügylet tárgyát képező termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás mindenkori áfamérték szerinti összegét, azaz az áfát fel kell számítani és ki is kell fizetni.

Továbbá sokszor elfelejtjük, hogy az előleg adókötelezettségére vonatkozó szabályt a csere- és barterügyletekre is alkalmazni kell, annak ellenére, hogy a felek szándéka nem arra irányul, hogy előleget juttassanak a másik félnek. Ha ugyanis a két fél nem egy időpontban teljesít, az előleg átvételéhez kapcsolódó adófizetési kötelezettség is megjelenik, annál a félnél, aki később teljesít, mint a vevője.

Ezt a hosszú bevezetőt azért tartottam fontosnak, mert a leírt eset – ha jól értem –, annak ellenére, hogy "ellentételezésként" ajándékkártya juttatásáról beszél, nem ajándékozás valós tartalma szerint. Voltaképpen az történik, hogy egy barterügylet keretében először szolgáltat a celeb cége, majd ugyanolyan értékben "jogot kap" arra, hogy a számlája ellenértékét levásárolja. A két ügylet időben és a részletek darabszámában eltér, pénzügyileg azonban azonos értékű.

Megítélésem szerint ehhez nem megfelelő/megtévesztő az ajándékkártya kifejezés, elegendő egy barterszerződés, s mint fentebb írtam, a megfelelő időpontban mindkét fél az éppen teljesített szolgáltatást/értékesítést mint egyedi ügyleteket számlázhatná a másik félnek, természetesen az adott tételre előírt áfatartalommal.