Bajba kerülhetnek a használtcikk-kereskedők, ha erre nem figyelnek

Megosztás Tetszik

Tapasztalatok szerint meggyűlik a bajuk a különbözeti adózással az unióból árut beszerző használtcikk-kereskedőknek, akik sok esetben sajátos eljárást alkalmaznak a forgalmi adózásra, ami jelentős adókockázatot hordozhat magában.

„Különbözeti adózást választó, gépjárműimporttal foglalkozó magyarországi cég az áfatörvény 216. paragrafusának d) pontja szerinti külföldi viszonteladótól vásárol nettó számlával, közösségen belüli adómentes értékesítésként. A könyvelésben – amennyiben úgy jelenítjük meg, hogy a 27 százalékos áfát befizetjük, aztán visszaigényeljük, és különbözeti adózással továbbértékesítjük – ez ilyen formában elfogadható?” – kérdezte olvasónk.

A kérdésre egyértelműen az a válasz adható, hogy a kérdésben bemutatott eljárás nem megfelelő, és jelentős adókockázatot (adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék) rejthet magában.

Mindenekelőtt szükséges azt hangsúlyozni, hogy a különbözeti adózás nem választható adózási forma, hanem kötelező, ha a használt cikknek minősülő árut meghatározott adóalanyi körtől (áfatörvény 216. paragrafus) szerzi be a viszonteladó. Vagyis az áfát az árrés után kell „csak” megfizetni, nem pedig a teljes nettó eladási árat tekintve adóalapként.

Ez alól csak akkor van kivétel, ha a viszonteladó akként dönt, hogy nem a különbözeti adózást, hanem az általános szabályokat kívánja alkalmazni ezen értékesítéseire, és ezt előzetesen bejelenti az adóhatóságnak. Ha ilyen bejelentést nem tett a viszonteladó, akkor nem térhet el a különbözeti adózástól: ha használt cikket szerez be meghatározott eladói körtől, akkor az árrésadózás szerint kell eljárnia.

Lehet azonban olyan beszerzése, amelyre nem alkalmazható a különbözeti adózás, mert például nem a 216. paragrafus szerinti alanyi körtől történik a beszerzés vagy nem tekinthető használt cikknek az áru. Ezen árukat áfa szempontjából az általános szabályok szerint kell kezelni, tehát áfalevonási jog illeti meg a beszerzés kapcsán a viszonteladót, és a nettó eladási árra számítva a 27 százalékos áfakulccsal kell számlázni és megfizetni a forgalmi adót.

Az tehát nem fordulhat elő, hogy a beszerzési oldalon az általános szabályok szerinti adózás alá tartozik az áru beszerzése, értékesítéskor pedig az árrésadózás alá, mint a kérdésben leírt esetben!

Szintén fontos sajátossága a különbözeti vagy árrésadózásnak, hogy árrésadózás alá tartozó termékek értékesítésekor az áfát akkor is a viszonteladó országában kell megfizetni (az árrés után), ha a használtcikket a viszonteladó egy másik közösségi tagállam adóalanyának értékesíti. Ebből kifolyólag árrésadózás alá tartozó áruk esetén fordított adózással járó közösségi adómentes termékértékesítés, -beszerzés megvalósítása nem lehetséges!

Amint a fentiekből már látható, a kérdésben érintett cég a fő- és az árrésadózást „ötvözi” elszámolásaiban. A közösségi beszerzésként kezelik az ügyletet beszerzéskor, majd különbözeti adózás alá tartozóként értékesítik tovább.

Amennyiben valóban közösségi beszerzésként kell kezelni a beszerzést, akkor az említett gépjárművek továbbértékesítésekor 27 százalék áfát kell felszámítani.

Ha nem közösségi beszerzésként kell kezelni a beszerzést, mert árrésadózás alá tartozó áruról van szó, és az árut eladó viszonteladó is megfelel a törvényi kitételnek, akkor nincs közösségi beszerzés, mert már megfizették az áfát a viszonteladó értékesítése során, és árrésadózás szerint továbbértékesíthetik a használt autót. Ha valóban árrésadózás alkalmazandó az adott gépjármű esetében, a külföldi viszonteladó számlája hibás, és javíttatni kell azt.

A beszerzési számlán mindenképpen szerepeljen a „különbözeti adózás” kifejezés, illetve annak idegen nyelvű megfelelője vagy az értékesítő tagállama szerinti áfatörvény különbözeti adózásra vonatkozó jogszabályhelyének a száma! Ellenkező esetben fennáll a valószínűsége, hogy az adóhatóság a számlát veszi alapul az ügylet adókövetkezményeinek megállapítása során, és adóeltérést állapít meg.

Emellett – adóellenőrzési tapasztalatok alapján – nagyon könnyen megkaphatja az adózó „az adóminimalizáló adózói magatartás” minősítést, amelynek folyományaként a legszigorúbb adókövetkezményekkel számolhat, például 200 százalékos bírsággal, gépjárművek, egyéb vagyontárgyak előzetes lefoglalásával már az ellenőrzési jegyzőkönyv átadását követően nem sokkal.

A kérdésben említett cég esetében javasolt, hogy mielőbb tegyék rendbe az elszámolásokat, újabb beszerzéseiknél pedig sokkal körültekintőbben járjanak el!

Fontos megjegyezni, hogy a fenti probléma nemcsak a használtautó-kereskedőket érintheti, hanem más használtcikk-kereskedőket is, lévén, hogy az árrésadózás nem kizárólag a használt autókra vonatkozik, hanem mindenféle használt cikkre.