adozona.hu
Elvárható gondosság – így védje ki a NAV megállapításait!
//test-adozona.hu/afa/Az_adozoktol_elvarhato_gondossag__igy_kerul_T1T473
Elvárható gondosság – így védje ki a NAV megállapításait!
Homályban tapogatóznak az adózók, amikor az adóhatóság elmarasztaló határozatai során arra hivatkozik, hogy üzleti partnereik ellenőrzésekor nem az elvárható gondossággal jártak el. Ennek kritériumairól ugyanis nincs hivatalos útmutató, ezért sokan a bíróságokon keresik igazukat; a perek elhúzódása viszont pénzügyileg is tönkreteheti őket. Összefoglaltuk, hogyan előzhetők meg az ilyen szituációk.
Az Európai Unió Bírósága több olyan ítéletet hozott a közelmúltban, melyek alapvetően érintik az általános forgalmi adó alanyainak adólevonással, illetve az adómentességhez való jog gyakorlásával kapcsolatos felelősségét. Tapasztalataim szerint az adóalanyoknak jelentős nehézséget okoz az objektív körülmények megállapítása, illetve megítélése, pedig azok közvetlenül kihatnak az adólevonási jog, adómentesség gyakorolhatóságára. A kialakult jogbizonytalanság – melyet tovább fokoz, hogy az adóhatóság a mai napig nem adott ki olyan hivatalos állásfoglalást, amely egyértelművé tenné az adóalanyoktól elvárható gondosság kritériumait – gátolja a kereskedelmi kapcsolatok kialakulását, folyamatosságát, és ezáltal a gazdasági növekedést, fejlődést, továbbá súlyosan veszélyezteti az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának elvét, mely az unió egyik alapintézménye.
Az említett objektív körülmények megállapítása és mérlegelése kapcsán még közel sem beszélhetünk kijegecesedett jogalkalmazási gyakorlatról, és ez bonyolultabb megítélésű tényállások esetén könnyen előidézheti azt a nem kívánt helyzetet, hogy az adóhatóság rendkívül hosszúra nyúlt (akár évekig tartó) vizsgálata során kíván a jogértelmezés határmezsgyéjén elhelyezkedő szituációkat a maga (és természetesen a költségvetés) javára értelmezve adókülönbözetet megállapítani, és az adózó visszaigényléshez való jogát megtagadni. Az adóellenőrzést pedig gyakran még inkább elhúzódó bírósági eljárás követi, melynek végén (jó esetben) arra számíthat az adóalany, hogy az adóhatóságot új eljárásra utasítják, mely megismételt ellenőrzés sok esetben nem jelent megnyugvást az adózónak, mivel az adóhatóság még elszántabban törekszik az igazát alátámasztani. Az esetek jelentős részében a jóhiszemű joggyakorlásra törekvő adózók ügyeiben elérhető a javukra szóló döntés (bár kivételek azért ebben a körben is bőven sorolhatóak). Ekkorra azonban – és a valós veszélyt sokkal inkább ez rejti – az elhúzódó vizsgálat (mely sokszor egyben az adózó által visszaigényelt adó visszatartását is jelenti) pénzügyileg, gazdaságilag, morálisan ellehetetleníti a vállalkozásokat.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mit tehet az adóvita és pereskedés eszkalálódásának elkerüléséért!
Hozzászólások (1)
És akkor mit lehet tenni, ha azért nem jó a befogadott átutalásos számla, mert a kiállító pl.2013.07.06-ra állította ki, amikor a teljesítés megtörtént, de a számlatömböt 2013.07.31-én vette? A NAV ugyanis ellenőrzéskor ezt állapította meg. Akkor miért a befogadó a hibás és miért bukja a visszaigényelhető áfát, mikor ennek tényéről nem lehet tudomása?