hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Új EB-ítélet az adóalap-meghatározásról

  • dr. Kelemen László adószakértő, jogász

A közelmúltban egy hazai vonatkozású ügyben (Boehringer) született közösségi bírósági ítélet, melyből két fontos általános következtetés is levonható.

Tényállás

A Boehringer Ingelheim egy gyógyszeripari vállalkozás magyar fióktelepe. Fő tevékenysége támogatott gyógyszerek nagykereskedők részére történő forgalmazása, akik e gyógyszereket gyógyszertárak számára értékesítik tovább, melyek aztán eladják a betegeknek.

A NEAK a járóbeteg‑ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszerek árához nyújt támogatást: a beteg a gyógyszertárnak térítési díjat fizet, a NEAK pedig a támogatás összegét utólag megtéríti a gyógyszertár részére. A gyógyszertárak által a gyógyszerekért kapott ár, amely az áfa alapját képezi, tehát két részből áll: egyrészt a NEAK által folyósított támogatásból, másrészt pedig a beteg által fizetett „térítési díjból”.

Az általános piaci gyakorlatnak megfelelően a Boehringer Ingelheim is „támogatásvolumen‑szerződéseket” kötött a NEAK‑kal, melyek alapján kötelezettséget vállalt arra, hogy az általa forgalmazott gyógyszerek mennyisége után az e gyógyszerek értékesítéséből származó árbevétele egy részének felhasználásával a szerződésekben meghatározott összegű befizetéseket teljesít a NEAK részére (a NEAK nem állít ki számlát az adott befizetésekről). Ezen befizetéseket tekintette úgy a Boehringer Ingelheim [az anyavállalata ügyében hozott Boehringer Ingelheim Pharma ítélet (C‑462/16) alapján], hogy azok csökkentik az általa értékesített termékek adóalapját. Az adóhatóság az adóalap-csökkentést nem fogadta el, és az így kezdődött közigazgatási per folyományaként került sor az előzetes döntéshozatali eljárásra.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések (fontos, hogy ebben az eljárásban az Európai Bíróság itt a magyar törvénynek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről foglal állást) az adóalapcsökkentés elvi lehetőségéről és annak technikai feltételeiről kérik a bíróság álláspontját.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a bíróság álláspontját, valamint, hogy milyen általános következtetéseket vonhatunk le az ítéletből!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink