Amikor az egyházközségnek áfát kell fizetnie

Megosztás Tetszik

Saját tulajdonú ingatlanokat ad bérbe az egyházközség, továbbá más szolgáltatásokról is állít ki számlát. Kell-e áfát fizetni, illetve milyen bevételek tartoznak bele az alanyi mentes értékhatárba? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egyházközség vendégházat üzemeltet. Ezen kívül a temető is az ő tulajdonában van, melynek fenntartásáról is gondoskodik. A temetéssel kapcsolatban a következő tételeket számlázza a hozzátartozók felé:

- sírhelymegváltás (25 évre),
- sírhely-regisztráció,
- sírásás,
- ravatalozó használata,
- konténer használata.

Az iskola is az egyházközség tulajdonában van, mely tornatermének egy részét szabadidő sport céljából is bérbe adja. A vendégházat egyházi célra is bérbe adja. Tudomásom szerint az egyházi ingatlanok részleges bérbeadása, valamint egyházi célra történő bérbeadása sem minősül vállalkozási tevékenységnek. Az alanyi mentes árbevételi értékhatárba mely tevékenységek árbevétele számít bele?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az egyházi jogi személy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 22. § alapján céljai megvalósítása érdekében jogosult gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet, valamint elsődlegesen végzett tevékenysége mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytatni.

Továbbá, e törvény 22. § (2) bekezdése alapján:
"(2) Az egyházi jogi személy vonatkozásában nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek
a) a hitéleti tevékenységet és a 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet szolgáló intézmény vagy sportintézmény működtetése, valamint az ilyen és a környezetvédelmi tevékenység folytatása,
b) az üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén,
c) a hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése,
d) az egyházi célra használt ingatlan részleges hasznosítása,
e) a temető fenntartása,
f) a kizárólag hitéleti tevékenységet, környezetvédelmi tevékenységet vagy a 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése, ideértve a munkaruha megtérítését is,
g) a hitéleti tevékenységhez, a környezetvédelmi tevékenységhez és a 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás, az ilyen tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása,
h) az államtól vagy a helyi önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet, tankönyv, kiadvány, tanulmány előállítása és értékesítése,
i) az egyházi személyek öngondoskodása céljára létrehozott nyugdíjintézet vagy nyugdíjalap működtetése,
j) az egyházi jogi személy nevének, rövidített nevének, köznyelvben meghonosodott elnevezésének, címerének, illetve logójának más által történő használatához adott hozzájárulás.
(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység bevétele különösen
a) a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése,
b) a tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adóvisszatérítés,
c) a tevékenységhez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - támogatás, juttatás, és
d) a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, osztaléknak, illetve az értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel."

Tekintettel arra, például hogy az egyházi jogi személy társasági adókötelezettsége a vállalkozási tevékenysége után keletkezik, így a fenti gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységek után társaságiadó-kötelezettség nem merül fel.

Ugyanakkor az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 5. §-a alapján:
"Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvőképességét a magyar jog alapján kell elbírálni."A kérdésében leírt információk alapján az egyházközösség gazdasági tevékenységet folytat, és erre tekintettel adóalanynak minősül (a kérdésében leírtak alapján alanyi adómentes adózó). Ebből fakadóan az általa teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások adókötelezettségét főszabályként a más adózók által teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások adókötelezettségével azonos módon kell megítélni. Ebből adódóan a főszabály szerint kell megítélni a temetkezési szolgáltatások, és a bérbeadás adókötelezettségét is. Az ingatlan bérbeadása főszabályként az áfatörvény 86. § (1) l) pontja alapján adómentes (kivéve például az ingatlannal tartósan összekötött gép egyéb berendezés bérbeadását, kereskedelmi-szálláshely szolgáltatást), adókötelessé tétel választása hiányában.

Továbbá, az áfatörvény 188. §-a tételesen felsorolja azon termékértékesítéseket és szolgáltatásokat, melyeket nem kell figyelembe venni az alanyi adómentesség értékhatárának vizsgálatakor (például a 85. § alá tartozó adómentes, és a 86. § (1) a–g) pontja alá eső, kiegészítő jelleggel végzett szolgáltatások). Az ingatlan bérbeadását, illetve a temetkezési szolgáltatásokat ugyanakkor a felsorolás nem tartalmazza, így azt az értékhatár vizsgálatakor figyelembe kell venni.