adozona.hu
Amikor áfamentes lehet a vámügynöki tevékenység
//test-adozona.hu/afa/Amikor_afamentes_lehet_a_vamugynoki_teveken_DOZR2R
Amikor áfamentes lehet a vámügynöki tevékenység
Több esetben is áfamentes lehet a vámügynöki tevékenység – tájékoztat közleményében a NAV.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban:áfatörvény) kifejezetten a vámügynöki tevékenységre vonatkozó előírást nem tartalmaz. A vámügynök által belföldön és ellenérték fejében teljesített szolgáltatás az áfatörvény 2. § a) pontjában foglaltak értelmében az áfatörvény hatálya alá tartozik, azt a 82. § (1) bekezdésnek megfelelően 27 százalékos mértékű áfa terheli, feltéve, hogy arra az áfatörvény adómentességre vonatkozó valamely előírása nem alkalmazható. A vámügynök által nyújtott vámjogi képviseleti szolgáltatás jellemzően az áfatörvény 93. § (2) bekezdésében, illetve 102. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén adómentes lehet.
Az importált termék adóalapjába beépülő szolgáltatási díj (93. § (2) bekezdés)
Adómentes az olyan szolgáltatásnyújtás, amelynek az ellenértéke az import szolgáltatás adóalapjába beépül. Az áfatörvény 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a termékimport adóalapjába tartoznak azok a járulékos költségek is, amelyek az importáló közösségi tagállamon belüli első rendeltetési helyig merülnek fel. Ilyen járulékos szolgáltatás lehet a vámügynök által ellátott vámjogi képviseleti szolgáltatás is. A vámjogi képviseleti szolgáltatás ellenértéke az áfatörvény 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján olyan esetben épülhet bele az importált termék adóalapjába, ha a képviselet díja egyértelműen és közvetlenül egy adott termékimporthoz kapcsolódik és a díj összege az importot terhelő áfa megállapításának időpontjában ismert.
A vámügynöknek az adómentesség alkalmazásához egyértelműen alá kell tudnia támasztani, hogy a szolgáltatásának ellenértéke a termékimport adóalapjába beépült. Azt, hogy a képviselet díjának a termékimport adóalapjába való beépülése hogyan bizonyítható, a termékimport, valamint a vámügynök és a megbízója közötti ügylet jellegzetességei alapján határozható meg. Amennyiben a képviseletet ellátó vámügynök és a megbízója közötti szerződés/megállapodás alapján a vámügynök a szolgáltatását időszakra megállapított díj (átalánydíj) ellenében végzi, nem értelmezhető a képviselet díjának a termékimport adóalapjába való beépülése.
Az áfatörvény 95. §-a szerint adómentes termékimport esetén (42-es eljáráskóddal végzett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alkalmával) eljáró – és az áfatörvény 95. § szerinti adómentességet érvényesítő – közvetett vámjogi képviselő szolgáltatása esetén például, ha a közvetett vámjogi képviselő megbízása eseti jellegű és a meghatalmazása kiterjed a vámáru-nyilatkozat benyújtására is, a vámügynöknek közvetlen lehetősége van a szolgáltatása ellenértékét a termékimport adóalapjában érvényesíteni és ezt egyértelműen alá is tudja támasztani.
Termékexporthoz kapcsolódó szolgáltatás (102. §)
Az áfatörvény 102. § (1) bekezdés b) pontja alapján mentes az adó alól az olyan termékhez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás, amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja. Az áfatörvény 102. §-a alapján az (1) bekezdés különösen alkalmazandó a termék fuvarozására és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtására. A 102. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott feltételek alapján tehát ahhoz, hogy a vámügynök vámjogi képviseleti szolgáltatása adómentes legyen, nem elégséges annak bizonyítása, hogy a vámügynök szolgáltatása kiviteli eljárás alá vont termékhez kapcsolódik, azt is egyértelműen alá kell tudni támasztani, hogy a kérdéses termék a Közösség területét elhagyta, így a vámügynöknek a kiléptetési igazolással rendelkeznie kell.
Ha a vámügynök közvetlen vámjogi képviselőként jár el, a képviseletre jogosító meghatalmazása kiterjed a vámáru-nyilatkozat benyújtására, valamint valamennyi, a kiviteli vámeljáráshoz kapcsolódó egyéb cselekményre is, akkor az áru kivitelre történő kiadását követően a kiléptetés tényleges megtörténtéről – a vámhatóság által történő visszaigazolás esetén – értesül a vámáru-nyilatkozat benyújtója. Ha vámáru-nyilatkozatot maga az exportőr nyújtja be, és a közreműködő vámügynök nem kap elektronikus értesítést a kiléptetésről, akkor az exportőr és a vámügynök egymás közötti polgári jogi jogviszonya határozza meg, hogy egymást hogyan értesítik a kiléptetésről.
Hozzászólások (0)