Áfa-visszatérítési kérelemmel kapcsolatos alkotmányügyi panaszt utasított el az Alkotmánybíróság

adozona.hu

2023.09.28., 16:00 Frissítve: 2023.09.28., 10:31

Tetszik

Az indítványozó – az Abtv. 27. §-a alapján – a Kúria Kfv.V.35.609/2021/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az indítványozó mint elismert harmadik államban (Svájc) letelepedett adóalany áfa-visszatéríttetésre kérelmet terjesztett elő. Kérelmének az elsőfokú adóhatóság részben helyt adott, részben elutasította. A másodfokú adóhatóság határozatát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) vonatkozó rendelkezéseire, a 32/2009. PM rendelet 5. § (1)–(2) bekezdésére, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) vonatkozó rendelkezéseire, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 124. § (3) bekezdésére alapítva. megállapította, hogy összesen 74 számla után az indítványozót az adó visszatérítését nem illeti meg. Az indítványozó keresetet nyújtott be, hivatkozott többek között arra, hogy az adóhatóság döntése ellentétes az Európai Unió Bírósága (EUB) héa-semlegesség értelmezésére kialakított gyakorlatával.

Az elsőfokú bíróság az adóhatósági határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette, az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A Kúria a felülvizsgálati kérelem alapján eljárva a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasította.

Az új eljárásra szóló iránymutatás szerint keresetet az áfatörvény és a PM rendelet, nem pedig a közösségi jogelvek szerint kell elbírálni. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a kereset elutasította, az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére vonatkozó indítványt mellőzte.

Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság tévesen indult ki abból, hogy a közösségi jogszabályok, így különösen a Tanács tizenharmadik irányelve (86/560/EGK irányelv), valamint a HÉA-irányelv (2006/112/EK tanácsi), valamint az EUB kapcsolódó irányelve gyakorlata az ügyben arra tekintet, mert az indítványozó Svájcban letelepedett jogalany. Érvelése, különösen az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elve alapján a visszatérítési jog gyakorlása során az EU területén kívüli gazdasági szereplők nem kerülhetnek hátrányosabb bánásmódban, mint a közösségen belüli jogalanyok.

A Kúria azonban elvi éllel megállapította meg, hogy az elismert harmadik államban letelepedett adóalany az adó-visszatéríttetési kérelmét az adóhatóság a Tanács tizenharmadik irányelve értelmében az áfatörvény és a 32/2009. PM rendelet szabályai szerint köteles elbírálni.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) foglalt jogegyenlőségi klauzulát, mert azt előírti, hogy az adóvisszatérítés iránti kérelmét máshogy kell elbírálni, mint más, vele azonos helyzetben lévő jogalanyok kérelmet; sérti a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát, mert az áfatörvény 251/V. § (4) bekezdése szerinti határidőt a 28. cikkben foglalt jogértelmezési követelmény áthágásával jogvesztő jellegűnek értelmezi, valamint sérti a XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogát azzal, hogy az áfa-visszaigényléstől aránytalan feltételek előírásával zárja el.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.