Áfa-visszatérítés: döntött az EU Bírósága, uniós jogba ütköznek egyes magyar eljárási szabályok

Megosztás Tetszik

Ellentétes az Európai Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák – mondta ki az Európai Unió Bírósága május 16-án meghozott határozatában (C-746/22). A döntés nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfaügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését – tájékoztat közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A külföldi vállalkozások gyakran találkoznak azzal, hogy magyar áfát tartalmazó számlát kapnak a Magyarországon vásárolt szolgáltatásokról vagy termékekről. Ezeket az áfaösszegeket – ellentétben a hazai vállalkozások többségével – nem tudják a saját áfabevallásukban elszámolni vagy visszaigényelni, mert se nem  magyarországi letelepedettek, se magyar adószámuk nincs. Ezért az áfát minden évben egy különleges eljárásban kell visszakérniük. A kérelemhez nem kell minden számlát és alátámasztó dokumentumot mellékelni, elég csak az érintett számlák sorszámát feltüntetni. A magyar adóhatóság a kérelem benyújtását követően ezért gyakran azt kéri a külföldi vállalkozásoktól, hogy további iratokat nyújtsanak be, egy hónapos határidővel.

Fellebbezésben már nem lehet további iratokat csatolni

Ha a külföldi vállalkozás az egy hónapos határidőt elmulasztja (sokszor adminisztratív okokból), akkor az adóhatóság információhiányra hivatkozással megszünteti az eljárást, és nem téríti vissza az áfát. Az érintettek sok esetben a jogorvoslati (fellebbezési) eljárás keretében küldik meg a kért iratanyagot. A másodfokú hatóság azonban rendszeresen elutasítja ezeket, mivel a magyar eljárásjogi szabályok szerint a fellebbezési eljárásban már nem lehet olyan iratokat átadni, amelyeket az adózó korábban az adóhatóság kérése ellenére sem adott át. Ezzel pedig végérvényesen a magyar költségvetésben marad az áfa.

Elkaszálta az EUB a magyar gyakorlatot

Az Európai Unió Bírósága (EUB) egyértelművé tette, hogy a fenti magyar gyakorlat nem felel meg az uniós elvárásoknak – szögezi le Barta Péter, a Jalsovszky szenior ügyvédje, aki eljárt az ügyben. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóságnak az egyhónapos határidő elmulasztása esetén is érdemben el kell bírálnia az ügyet, az esetleges elutasítás ellen pedig olyan fellebbezési jogot kell biztosítania, amelynek során az adózó pótolhatja a korábban be nem nyújtott iratokat. Magyarán az egy hónapos iratbenyújtási határidőt nem lehet jogvesztőnek tekinteni.

Nagyobb a lángja, mint a füstje

Az EUB mai döntése látszólag csak a külföldiek áfa-visszatérítéséről szól, ugyanakkor a döntés ennél jóval szélesebb kört is érinthet, annak indokolására tekintettel. A bíróság ugyanis – a Jalsovszky ügyvédeinek érvelésével egyetértve – nem pusztán a külföldiek áfa-visszatérítésére vonatkozó irányelv szabályaira hivatkozott, hanem olyan, jóval általánosabb alapelvekre is mint a héa-semlegesség elve, a tényleges érvényesülés elve, vagy éppen a megfelelő ügyintézéshez való jog. Márpedig ezek olyan alapelvek, amelyek minden, áfát érintő vitában relevánsak lehetnek – ecseteli Fehér Tamás, a Jalsovszky partnere.

Az EUB ídöntése tehát kinyitja a kaput az előtt, hogy a magyar adózók, tisztán belföldi, főként áfát érintő vitájukban is hivatkozhassanak ezekre az elvekre. Ez főként olyan esetben lehet érdekes, amikor az adóhatóság – vagy később a bíróság – azért nem vesz figyelembe egy, az adózó által előadott tényt, bizonyítékot, mert azt az adózó csak az észrevételezésre nyitva álló határidőt követően mutat be.