Áfaváltozások az adócsomagban 1. Jogutódlási kérdések, EPR-rendszer miatti módosítások

Megosztás Tetszik

Jelen cikksorozatban két részre bontva elemezzük az áfatörvény változásait. Az első részben a jogutódlás eseteinek kiegészítését, illetve az EPR-rendszer áfaimplementálását mutatjuk be. A cikksorozat második részében az ezeken túli egyéb változásokat fogjuk megvizsgálni.

1. A jogutódlás eseteinek kiegészítése

Az áfatörvény számos olyan esetet tartalmaz, amelynek való megfelelés esetében nem áll be a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg. Általános esetben az adott tranzakció megfelelne a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás feltételeinek, hiszen termék kerül átadásra két adóalany között, de bizonyos feltételek megléte esetén mégsem kell az ügyletre forgalmi adót fizetni. A legjellemzőbb ilyen esetek a társasági jogi átalakulások, de már jelenleg is beletartoztak ebbe a körbe az áfacsoport alakításával, alapításával, ahhoz való kapcsolódással, vagy a csoport megszűnésével kapcsolatos tényállások. Ezek egészülnek ki most azzal, hogy szintén jogutódlásnak tekintendő az, amikor egy áfacsoporttag kiválik az áfacsoportból.

Új – jogutódlási – tényállási elemként került bele az áfatörvénybe az az eset, amikor egy adott adóalany „jogszabályban meghatározott feladatellátását az ahhoz kapcsolódó vagyonnal átadja a – jogszabály által a feladat ellátására jogutódként kijelölt – szerző részére, felteve, hogy az a 18. § (1) es (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik”. Vizsgáljuk meg az adott feltételeket!

1. a „jogelőd” a jogszabályban meghatározott feladat ellátását az ahhoz kapcsolódó vagyonnal adja át,
2. jogszabály által a feladat ellátására kijelölt szerző részére,
3. amennyiben megfelelnek a 18. § által támasztott (egyébként a jelen jogszabály által módosított) feltételeknek.

Még a feltételek vizsgálata előtt érdemes felhívni a figyelmet egy Európai Bírósági ítéletre. A Nagyszénás Településszolgáltatási Nonprofit Kft. (C‑182/17. sz) eset óta bizonytalanság alakult ki abban a tekintetben, hogy hogyan lehet megkülönböztetni azt az esetet, amikor egy adott szerv közfeladat ellátását szervezi ki egy vállalkozás részére, illetve amikor szolgáltatást vesz igénybe az adott vállalkozástól.

Cikkdorozatunk 2. részét itt éri el.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, melyek a jogszabályban meghatározott feladat- és a hozzá kapcsolódó forrás (vagyon) átadásával összefüggő módosult feltételek, illetve milyen módosítást tartalmaz az áfatörvény az EPR-rendszer bevezetése kapcsán!