Áfaügy: rossz a magyar szabályozás - a Kúria is megerősítette

Megosztás Tetszik

A nemzeti szabályozás túllép az adócsalás megelőzésére irányuló cél eléréséhez szükséges mértéken, ha az adózót a kiléptetési határidők túllépése miatt fosztja meg az adómentességtől - erősítette meg az Európai Bíróság döntését a Kúria ítélete.

A Kúria határozatot hozott egy sokat vitatott áfa-ügyben. A jogeset leírása szerint a 2007. és 2008. években konzervek nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás (felperes) belföldön gyártott termékeit az Európai Unió vámterületén kívüli harmadik országok felé értékesítette. Az általános forgalmi adó (áfa) bevallásaiban adómentes export-értékesítésnek tekintette azokat az ügyleteit is, amelyek esetében a kiléptetés időpontja nem felelt meg az általános forgalmi adóról szóló  1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa tv.) 11. § (1) bekezdése, illetve az általános forgalmi adóról szóló  2007. évi CXXVII. törvény ( új Áfa tv.) 98. § (1) bekezdése szerinti időpontoknak, ezeknél későbbi volt.

Az adóhatóság (alperes) a határidők túllépése miatt a felperes terhére 253 964 000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet írt elő, adóbírsággal sújtotta, késedelmi pótlékot számított fel. Az volt a jogi álláspontja, hogy a felperesnek a határidő túllépések miatt eleget kellett volna tennie a termékértékesítésre irányadó általános rendelkezések szerint keletkező áfa megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének.

A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérte megváltoztatását, vagy hatályon kívül helyezését, Azzal érvelt, hogy a termékek ténylegesen elhagyták az Unió területét, a nemzeti szabályozás ellentétes a  közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006.november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvvel (Irányelv).

A Kúria az ügy tárgyalását felfüggesztette és  az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte, amely C-563/12. számon hozott ítéletet (Ítélet).  E határozat szerint az Irányelv 146. cikkének (1) bekezdését és 131. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint az exportértékesítés keretében Unión kívülre történő exportra szánt termékeknek az értékesítés időpontját követő 3 hónapos vagy 90 napos meghatározott időtartamon belül el kell hagyniuk az Európai Unió területét, amennyiben pusztán e határidő túllépése azzal a következménnyel jár, hogy véglegesen megfosztja az adóalanyt ezen értékesítés adómentességétől.

A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás befejezését követően folytatta az ügy tárgyalását és hatályában fenntartotta a felperesi  keresetnek helyt adó  ítéletet. Jogi álláspontja a következő volt:

Az exportértékesítésre akkor vonatkozik az adómentesség, ha a termékkel való tulajdonosként történő rendelkezési jog átszáll a vevőre, és az értékesítő igazolja, hogy a terméket feladták vagy elszállították az Unión kívülre, és a termék e feladás vagy szállítás során ténylegesen elhagyta az Unió területét.   Az Ítélet értelmében az exportértékesítésnek minősítés „nem függhet valamely meghatározott határidő tiszteletben tartásától, amelyen belül az érintett terméknek el kell hagynia az Unió vámterületét, és amelyek figyelmen kívül hagyása azzal a következménnyel jár, hogy megfosztja az adóalanyt az export adómentességtől”.

Jelen ügyben a felperes exportra szánt termékei valóban elhagyták az Unió területét, a felperes terhére csak a nemzeti jogszabályokban előírt határidők túllépése állapítható meg. A nemzeti jogszabályok alkalmazása  azonban azzal a következménnyel járna, hogy véglegesen megfosztaná a felperest értékesítései adómentességétől, mivel önellenőrzési jogát  már nem gyakorolhatja, javára korrekciót, ismételt ellenőrzést az adóhatóság sem végezhet,  esetében az új Áfa tv. 98.§ (5) bekezdése, illetve az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvény 124/C. §-a  sem alkalmazható - állapítja meg a Kúria határozata.

Mivel az Ítélet értelmében az olyan termékekre, amelyek véglegesen elhagyták az Unió vámterületét, és amelyek kapcsán teljesültek az Irányelv 146. Cikk (1) bekezdés b) pontjában előírt export adómentességi feltételek nem vethető ki HÉA, illetve áfa  csak bírói döntés biztosíthatja a nemzeti jog és joggyakorlat uniós joggal és  joggyakorlattal való összhangját, ezért az első fokú bíróság érdemben jogszerűen határozatot hozott.
OLVASSA EL A TÉMÁBAN KORÁBBAN ÍRT CIKKEINKET IS ITT ÉS ITT!