adozona.hu
Áfás, nem áfás? Kúria-döntés a rendszeres gazdasági tevékenységről
//test-adozona.hu/afa/Afas_nem_afas_Kuriadontes_a_rendszeres_gazd_A5D1X9
Áfás, nem áfás? Kúria-döntés a rendszeres gazdasági tevékenységről
Ingatlanértékesítéseivel áfaalannyá vált-e az adózó, kellett-e neki forgalmi adót fizetnie? Az adóhatóság és az adózó közti peres ügy végére a Kúria tett pontot.
A felperes 1992-től rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal – olvasható a Kúria közleményében. A felperes tevékenységi köre 2008-tól egyéb tartósított lisztes készítmény és sütemény gyártása, amelynek áfakötelezettségével kapcsolatban a revízió megállapítást nem tett. Vizsgálta ugyanakkor, hogy a felperes 2008. évi ingatlanértékesítéseivel az áfatörvény alanyává vált-e és miként, és e tevékenység bevétele után áfafizetési kötelezettsége keletkezett-e.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 5. § (1) bekezdése alapján adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. A felperes vállalkozási tevékenységet végzett, amely az Art. 178. § 28. pontja szerint az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez. Azt, hogy mi minősül gazdasági tevékenységnek, az áfatörvény 6. § (1) bekezdése határozza meg: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Azok a tények, hogy a felperes nyereség- és haszonszerzés céljából szerzett ingatlanokat, azokon a vevő által meghatározott átminősítéseket (hatósági eljárásokkal) elvégezte, majd a területeket rövid időn belül jelentős nyereséggel továbbértékesítette, egyértelműen és kétséget kizáróan megalapozzák – amint azt az alperes és az elsőfokú bíróság helytállóan megállapította –, hogy az idézett jogszabályhelyek alapján tevékenysége üzletszerű gazdasági tevékenység, amely az áfatörvény 5. § (1) bekezdése értelmében adóalanyiságot eredményez. E megállapítások alapján az alperes helytálló jogkövetkezményeket alkalmazott, amelyeket a felperes a perben nem cáfolta meg.
Az áfatörvéyn 6. § (4) bekezdés c) pontja értelmében szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít. Felperesnek az áfatörvény 5. § (1) bekezdésén alapuló adóalanyisága kizárta tevékenységének további, más szabályok szerinti adóalanyiságot eredményező minősítését, így a felperes által megjelölt áfatörvény 6. § (4) bekezdés c) pontja alkalmazásának – mivel a felperes az áfatörvény 5. § (1) bekezdése alapján, tevékenységének üzletszerűsége okán volt e törvény alanya – már nem volt helye.
Az anyagi jogszabályok alkalmazása körében megállapította a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 213. § (1) bekezdése szerint minden keresetrészt elbírált, döntése jogszerű, annak indokolása a Pp. 221. § (1) bekezdése szerinti: tényállása valós, az alkalmazott jogszabályok megfelelőek, a jogi indokolás logikus és közérthető.
A Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Hozzászólások (0)