Áfamentes termékértékesítés az EU országaiba – csapdák és buktatók

dr. Somos Géza ügyvéd

2017.03.06., 06:15 Frissítve: 2017.03.05., 18:29

Tetszik

Hatályos és korábbi áfa törvényünk szerint – összhangban a vonatkozó uniós normákkal – hazai kereskedőinknek az Európai Unió másik tagállamába történő termékértékesítése mentes az általános forgalmi adó alól, amennyiben az eladó igazolja az árunak a Közösség másik tagállamába történő kiszállítását. Az első pillantásra a dolog végtelenül egyszerűnek látszik – de mégsem az.

A cégünknél megjelenő cseh, olasz, szlovák vevő vásárolni, mi eladni szeretnénk. Ráadásul termékünk értékesítésére áfamentesen köthetünk szerződést. Partnerünk kezébe csapunk, az árut ún. ex works paritáson értékesítjük, kitöltjük a nemzetközi fuvarokmányt (CMR), adómentesen kibocsátjuk a számlát, vevőnk a vételárat kifizeti és ezzel az ügylet annak rendje, módja szerint lezárult, legalábbis látszólag.

A viszonylag egyszerűnek tűnő szabályozás ugyanis súlyos kérdéseket vet fel, mindenekelőtt az ún. ex works paritással történő értékesítések esetében.

A problémát egyrészt az okozza, hogy a Közösségen belüli határellenőrzések megszűntével az eladó nem tud olyan megbízható dokumentumra támaszkodni, mely kétséget kizáróan igazolja az általa értékesített termék másik tagállamba történő kiszállítását.

Másrészt az áru kikerül az eladó felügyelete alól, így semmilyen eszköze nincs arra, hogy kontrollálja: a termék ténylegesen megérkezett-e a célállomásra vagy sem.

Bonyolítja a helyzetet, hogy akadnak a piacon olyan szorgos kereskedők, akiknek kedélyét nyomasztja az áfafizetési kötelezettség, ezért lelkesen keresik e kötelezettség kikerülésének lehetőségeit. A Közösségen belüli termékértékesítések áfamentessége mágnesként vonzza ezeket a piaci szereplőket. Ők azok, akik az árut csak papíron utaztatják a Közösség másik tagállamába.

Ez a megoldás -– noha a legkevésbé sem törvényes – az érintett kereskedő anyagi helyzetére nézve kedvező, és a kedélyállapot mellett jótékony hatással van belföldi piaci pozícióira is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen szempontokat határozott meg az Európai Bíróság útmutatásait követve a Kúria, melyek figyelembevételét az adóhatóság nem mellőzheti!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.