adozona.hu
Áfalevonás: téves a NAV gyakorlata?
//test-adozona.hu/afa/Afalevonas_teves_a_NAV_gyakorlata_E4KJ51
Áfalevonás: téves a NAV gyakorlata?
Lehet-e önellenőrizni az ellenőrzéssel már lezárt időszakot, hogyan vehető figyelembe a korábban figyelembe nem vett levonható áfa? Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: „A cég most van túl áfabevallások utólagos ellenőrzésén, ahol adóhiányt állapítottak meg. Nullás áfabevallások utólagos önellenőrzését nem fogadták el, mert már elkezdődött a hivatali ellenőrzés. Megállapították, hogy a levonható áfa levonásával nem élt a cég, csak a fizetendő adót vették figyelembe a határozatban. A határozat jogerős. Kérdésem a következő: az eredeti időszaki áfabevallásokat lehet-e önellenőrizni az ellenőrzés lezárása után? Vagy későbbi bevallásokban állítható csak be utólag a korábban figyelembe nem vett levonható áfa, ha elévülési időn belül tesszük ezt?”
Verbai Tamás először arra hívta fel a kérdező figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljeskörű ismerete mellett adható egzakt válasz.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 13. § (1) bekezdése alapján az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre, ha e törvény másként nem rendelkezik. A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával.
Az Art. 49. § (1) bekezdése értelmében az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot – az illeték kivételével, ide nem értve a pénzügyi tranzakciós illetéket, valamint a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának engedélyével rendelkező adózó bevallását – és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg veheti igénybe.
Az Art. 49. § (2) bekezdése szerint az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének – kézbesítés hiányában átadásának – napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 153/A § (1) bekezdése alapján a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével.
A fentiek értelmében tehát amennyiben az adóhatóság egy adott bevallási időszakot bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálata alá vont, az ellenőrzés megkezdésének időpontjától kezdődően nincs lehetőség ezen időszak önellenőrzésére, tehát tekintettel arra, hogy az adóhatósági megállapítások már jogerőre emelkedtek, a kérdés szerinti adózó valóban már csak egy – az adóhatóság által lezárt időszakot teremtő vizsgálat alá még nem vont – későbbi, az Art. szerinti elévülési időn belül lévő időszakban helyezheti levonásba az érintett számlák adótartalmát.
Verbai Tamás megjegyezte ugyanakkor, hogy álláspontja szerint az adóhatóság ellenőrzései során tévesen helyezkedik arra az álláspontra, hogy amennyiben valamely adózó az ellenőrzés alá vont adóbevallásában bizonyos számlák esetén nem vagy esetleg egyáltalán nem élt adólevonási jogával (például valamely oknál fogva úgynevezett nullás adattartalmú bevallást nyújtott be), akkor erre az ellenőrzés során az adóhatóság felé intézett határozott nyilatkozatával nincs lehetősége (azaz az adóhatóság csak a fizetendő adó összegét vizsgálja, míg a levonható adó összegének megállapítását elutasítja arra hivatkozással, hogy e jogával adózó az elévülési időn belül még élhet). Ugyanis az adólevonási jog abban az időpontban keletkezik, amikor az ügylettel összefüggésben a fizetendő adót meg kell állapítani, a levonási jog gyakorlásának a tárgyi feltétele pedig – főszabály szerint – az adózó nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla (HÉA-irányelv 167. és 178. cikke, áfatörvény 119. § (1) bekezdése, valamint 127. § (1) bekezdése szerint). Az adólevonási jog gyakorlásához további feltételt a HÉA-irányelv és az áfatörvény sem támaszt, így a bevallás benyújtásának elmulasztása, nem megfelelő tartalommal történő benyújtása – az egyéb adólevonási feltételek fennállása esetén – nem vezethet az adólevonási jog megtagadásához.
Mindezek alapján nem tekinthető adózó választásának az, hogy a fizetendő adóját nem csökkentette a bevallásában nem szerepeltetett egyes tételek ÁFA-tartalmával az adólevonási jog megnyílásának időpontjában. Ezért az adóhatóság helytelenül hivatkozik arra, hogy amennyiben az adóalany a teljesítés időpontjában bármely okból nem élt az adólevonás jogával, de az elévülési időn belül erre még lehetősége van, az adóhatóság az ellenőrzés során nem köteles a kimaradt számlák adótartalmát az adó javára levonható adóként figyelembe venni, mert az elszámolás elmaradása az adózó döntésén alapult.
Hozzászólások (4)
Sajnos hasonló jellegű ügybe kerültem ,már jogerős is.A bíróság el is utasított, meg sem vizsgálta a számlákat holott ráadásul bizományosi értékesítés történt,a hozzáértők tudják hogy az áfa ilyen esetben 0 kellene hogy legyen. Ha esetleg segítséget kérhetnék megköszönném. Talán a fent említett eset segíthetne.
Kedves Iván, mi az ítélet száma és szövege? (anonimizáltan) Itt ugyanis meg kellett neveznie a bíróságnak, hogy a NAV milyen jogszabályt sértett.
Meglátjuk, hogy mi lesz az ítélet sorsa. Azt azért kétlem, hogy jogi kényszer nélkül a Kúria meg majd békésen elnézegeti, hogy nullákat lehessen vallani, következmény nélkül... Persze, ahogy írtam: szép lenne, de tartok tőle, hogy a nullákat valló ügyfelet mindannyian csak felültetnénk egy ilyen tanáccsal.
A cikknek igaza van. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szeptemberben hozott jogerős ítéletében kimondta: nullás bevallás ellenőrzésekor a NAV köteles biztosítani a levonási jog gyakorlását.Az ítélet indokolása hivatkozott Eub ítéletekre is, tehát nincs szükség jogalkotásra, ugyanis a közösségi jogra az adózók még a magyar törvény ellenében is hivatkozhatnak. De erre nincs szükség, mert a bíróság a magyar jogból vezette le döntését.
Milyen szép is lenne, ha a korábbi NAV dolgozónak igaza lenne. Sajnos nincs. Az bevallási szabályokat a HÉA irányelv a tagországhoz telepítette. Miután az irányelv - szemben a visszaigényléssel - nem rendelkezik arról, hogy az adózó "meggondolhatja-e" magát az önellenőrzési jog gyakorlásakor, így az EUB sem emelhet kifogást a tagországi gyakorlat ellen.
Az meg igencsak meglepő, hogy a válaszadót immár zavarja, hogy a NAV mit művel.
Bármilyen gyomorforgató, amit a NAV csinál, itt csak jogalkotói beavatkozással lehetne segíteni. Addig viszont a bíróságok az adóbírság kiszabásának gyakorlatát tehetnék helyre, hiszen ekkor nincs eltitkolt adó, és jogkövető magatartás is megállapítható az adózónál. Indokolt lenne a bíróságoknak hagyni, hogy az adózó lealkudja a bírságot a ténylegesen fizetendő adó összegére a bírságalapot. Főleg akkor, ha egyébként a nullás bevallások önellenőrzésével visszaigénylés negatív elszámolandó adó jött létre.