adozona.hu
Áfakötelezettség: a teljesítés időpontja szolgáltatásnyújtáskor
//test-adozona.hu/afa/Afakotelezettseg_a_teljesites_idopontja_szo_FSOZ38
Áfakötelezettség: a teljesítés időpontja szolgáltatásnyújtáskor
Tetszik
Az ügylet teljesítési időpontja határozza meg az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontját. Szolgáltatásnyújtás esetén van úgy, hogy ez egyszerűen meghatározható, például, ha egyetlen nap alatt megvalósítható javításról van szó, ugyanakkor komplexebb, hosszabb időn keresztül végzett szolgáltatásnál (például építkezéskor) már összetettebb a kérdés.
Az áfatörvény 55. paragrafusának (1) bekezdése alapján teljesítési időpontnak az adóztatandó ügylet tényállásszerű megvalósulása tekintendő. Ennek vizsgálata során alapvetően a polgári jog szabályaiból kell kiindulni. Termékértékesítés esetén a teljesítési időpont azon időpont, amikor a tulajdonosként való rendelkezési jogosultság átszáll a vevőre. Szolgáltatásnyújtáskor azonban kérdéses lehet ezen időpont, mivel elkülönülhet egymástól az ügylet fizikai megvalósulása, és az az időpont, amikor az igénybe vevő átveszi a szolgáltatást, illetve igazolja annak teljesítését.
| Segítségre lenne szüksége az áfatörvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban? Kiadványunk praktikus útmutató azoknak a területeknek az áttekintéséhez, amelyek gyakori problémát okoznak. Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel az "ÁFA –Speciális problémák" című kiadványt! Részletek >> |
– a teljesítéshez szükséges-e annak elfogadása és a teljesítésigazolás kiállítása a vevő részéről, vagy
– a teljesítésigazolás nem magához a teljesítéshez szükséges, hanem például az adóalanyok egymás közötti vagy belső elszámolásához szolgál dokumentációként.
Amennyiben az ügylet – és a szerződés – tartalma alapján az állapítható meg, hogy az teljesítésigazolás nélkül nem tekinthető teljesítettnek, akkor a teljesítésigazolás kiállításának időpontja a teljesítés időpontja is. Ugyanakkor nem elegendő egyszerűen megemlíteni a teljesítésigazolás kiállítására vonatkozó kötelezettséget a szerződésben, szükséges, hogy az ügylet valódi tartalma alapján a teljesítés feltételét képezze a teljesítésigazolás.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogyan döntött az Európai Unió Bírósága a szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontjával kapcsolatos konkrét ügyben.
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Az ítélet valójában ezt tartalmazza:
http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=213591&pageIndex=0&doclang=hu&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=1274287
Következésképpen, mivel a szolgáltatás igénybevevője által fizetendő ellenérték nem határozható meg az építési vagy szerelési szolgáltatás általa történő átvételét megelőzően, az e szolgáltatásokra vonatkozó adó nem számítható fel az említett átvétel előtt.
35 E körülményekre figyelemmel, és mivel a munkák átvétele szerepel a szolgáltatási szerződésben, és az ilyen eljárási cselekmény az azon területen fennálló szabályokat és szabványokat tükrözi, amelyen a szolgáltatást teljesítették – aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata –, meg kell állapítani, hogy ez az alakszerűség önmagában véve a szolgáltatáshoz tartozik, következésképpen meghatározó annak megállapítása tekintetében, hogy ez a szolgáltatás teljesítése ténylegesen megtörtént.
36 Meg kell jegyezni, hogy az olyan alakszerűségek, mint például a felmerült költségek tényleges elszámolása vagy a végső fizetésre vonatkozó bizonylat, amelyeket az előzetes döntéshozatal iránti kérelem említ, nem relevánsak azon időpont meghatározása tekintetében, amikor a szolgáltatás teljesítése megtörtént, mivel – tekintve, hogy nem tartoznak a szolgáltatáshoz mint olyanhoz – nem meghatározók annak megállapítása tekintetében, hogy a szolgáltatás teljesítése ténylegesen megtörtént‑e.
37 A fentiek összességére figyelemmel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a héairányelv 66. cikke első bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó számla kibocsátásának elmulasztása vagy késedelmes kibocsátása esetén nem ellentétes az, hogy e szolgáltatás alakszerű átvétele minősül azon időpontnak, amikor az említett szolgáltatás teljesítése megtörténik, miközben – mint az alapügyben is – a tagállam azt írja elő, hogy az adófizetési kötelezettség azon határidő elteltekor keletkezik, amelynek számítása azon a napon kezdődik, amelyen a szolgáltatás teljesítése megtörtént, mivel – egyfelől – az átvétel alakszerűségét a felek a szerződésbe foglalták, amely szerződés köti őket azon szerződéses kikötések értelmében, amelyek a szolgáltatásnyújtás területén fennálló gazdasági és kereskedelmi valóságot tükrözik, illetve – másfelől – ezen alakszerűség a szolgáltatásnyújtás tényleges teljesítésének felel meg, és véglegesen rögzíti a fizetendő ellenérték összegét, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.