adozona.hu
Áfacsalások: szakosodott hálózatok, üldözött bejelentők?
//test-adozona.hu/afa/Afacsalasok_szakosodott_halozatok_uldozott__RF0JHB
Áfacsalások: szakosodott hálózatok, üldözött bejelentők?
Tetszik
A hatékony bejelentővédelmet hiányolta Horváth András volt adóhivatali tisztviselő szerdán az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában azon a konferencián, amelyet Jávor Benedek (PM) magyar zöldpárti és Ingeborg Grässle német néppárti EP-képviselő szervezett az áfacsalások unió szerte tapasztalható jelenségekről.
A volt adóellenőr szerint számos olyan cég folytat áfacsalási üzelmeket Magyarországon, Romániában, illetve Szlovákiában, amelyeknek a cégvezetésében átfedések, összefonódások, illetve kereszttulajdonlások mutathatók ki. Szerinte hasznos lenne, ha az uniós tagállamok között jobb lenne az együttműködés a cégalapítással kapcsolatos adatcserét illetően. Horváth András felhívta a figyelmet arra is, hogy amikor valamelyik ország úgynevezett fordított áfaérvényesítést vezetett be - vagy egyes cikkek tekintetében áfacsökkentést hajtott végre -, az áfacsalások súlypontja azonnal ennek megfelelően áthelyeződött a három országok között. Szerinte ezen a helyzeten segíteni lehetne azzal, ha az uniós országok lehetőség szerint összehangolnák egymással ilyen jellegű adóügyi intézkedéseiket.
A konferencia további magyar felszólalói közül Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet elnöke úgy vélekedett, hogy az áfacsalások elleni küzdelem jegyében egyebek közt célszerű lenne az elektronikus számlázási rendszer bevezetése az összes uniós tagországban. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke arról beszélt: az adócsalás olyan elterjedt jelenség a magyar gazdaságban, hogy számos vállalat, ha nem folyamodik ilyen eszközökhöz, valósággal kiütheti magát a piacról.
A tanácskozáson Carlo van Heuckelom, az Europol gazdasági bűnözéssel foglalkozó részlegvezetője uniós szinten évente mintegy 40-60 milliárd euróra becsülte azt a kieső áfabevételt, ami kifejezetten szervezett bűnszövetkezeti tevékenység miatt nem folyik be a költségvetésbe. A különböző okokra visszavezethető teljes áfahiány, vagyis a különbözet az elméletileg könyvelni remélt és a ténylegesen befolyt összeg között ennél jóval nagyobb, közel 200 milliárd euró éves szinten. Az áfacsalás jelensége ellen - hangsúlyozta Van Heuckelom - nemzeti szinten nem lehet elég hatékonyan fellépni, hiszen az áfacsalásra "szakosodott" bűnszervezetek határokon átnyúló jelleggel tevékenykednek. Az Europol részlegvezetője egyebek közt kívánatosnak mondta, hogy hozzanak létre ezen a területen adatokat gyűjtő integrált uniós információs központot.
Ingeborg Grässle, az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságának az elnöke kiemelte annak fontosságát, hogy az áfacsalással kapcsolatos állítások mindegyikének valóságtartalmát alaposan kontrollálni kell. Mint megjegyezte, az áfacsalások egyik fő gyökere az, hogy nagy mértékben eltérnek egymástól az egyes uniós tagországokban alkalmazott áfakulcsok.
Jávor Benedek, a PM politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az áfacsalások hasznából nem csak köztörvényes bűnözők, adott esetben nemzetközi bűnszervezetek, illetve terrorista szervezetek részesülnek, hanem olyan is előfordul, amikor oligarchák gazdagodnak a csalárd módon szerzett pénzből.
A magyar zöldpárti EP-képviselő a tanácskozás után az MTI-nek elmondta: az egyértelmű, hogy jobb együttműködésre lenne szükség a tagállamok között, de ezzel szemben kétféle ellenállás is mutatkozik. Az uniós országok egy része ellenzi az integráció továbbvitelét, és nem akar újabb jogköröket adni közösségi kézbe, egy másik részük viszont azért nem érdekelt az együttműködésben, mert a politika és az adócsalás összefonódott egymással.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)