hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfacsalások: vétlen adózókon csattan az ostor – Mit akar a NAV?

  • adozona.hu

A magyar adóhatóság sokszor a jóhiszemű, akár hibátlan adóbevallást benyújtó adózók ügyleteit is megkérdőjelezi, miközben vitathatatlan, hogy az áfa a visszaélések melegágya – ecsetelték a szakértők a Magyar Adótanácsadó és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének az „EU bírósági esetek hatása a magyar áfa rendszerre” című konferenciáján.

Az adócsalások elleni fellépés csak akkor lehet hatékony és egyben igazságos is, ha a jogalkotók megszüntetik a kérdéssel kapcsolatos jogbizonytalanságot – hangsúlyozta Vadász Iván, az egyesület alelnöke. Jancsa-Pék Judit, a szervezet Nemzetközi Adó Tagozatának elnöke szerint is nagyon fontos lenne, hogy a gazdaság szereplői tisztában lehessenek a keretszabályokkal, és ne kelljen attól tartaniuk, hogy egy ügyletüket a jövőben jóhiszeműségük ellenére elégtelennek, hibásnak ítéli meg a hatóság.

A magyar bíróságok 2011-2012-ben négy ügyben fordultak az Európai Unió Bíróságához, melyekben 2012-2013 folyamán hirdetett ítéletet a luxemburgi testület. Az EU bírósági ítéletek jelentősége abban áll, hogy azok az EU tagországokban, így Magyarországon is közvetlenül alkalmazhatók és hivatkozhatók. A bíróság az elé került magyar ügyekben rendre éles kritikával illette, a közösségi joggal többszörösen is ellentétesnek minősítette a magyar adóellenőrzési gyakorlatot.

A belföldi ügyekben például leszögezte, hogy a jóhiszeműen eljáró adóalannyal szemben nem lehet az objektív felelősség elvét alkalmazni. Tehát a jóhiszemű adóalanytól nem tagadható meg az áfalevonási jog üzleti partnere által elkövetett szabálytalanságok miatt.

Problematikusak a közösségen belüli adómentes termékértékesítéssel kapcsolatos ügyek is, ahol a fő gondot az okozza, hogy továbbra sem tisztázott, milyen módon és dokumentumokkal igazolható az adómentes kiszállítás. A magyar adóhatóság az EU bírósági ítéletek hatására 2013 júliusában ugyan kísérletet tett arra, hogy a határon átnyúló ügyletek esetében meghatározza a magyar eladók adómentes értékesítésének feltételrendszerét, kiadott egy adóhatósági iránymutatást a „termék más tagállamba történő kiszállításának igazolási módjáról”.

Ez az iránymutatás azonban inkább növelte a külkereskedő vállalkozók és adótanácsadóik kétségeit, ugyanis elsősorban arról szól, hogy mely bizonyítékokat nem fogad el az adóhatóság. Továbbá az iránymutatás sem az EU Bíróság, sem a Kúria ítéleteinek nem felel meg maradéktalanul, különösen ez utóbbi 2013 őszén meghozott ítéletének. Ugyanakkor a magyar adóhatóság semmilyen iránymutatást nem adott ki a belföldi ügyletek vonatkozásában.

Az is probléma, hogy a kormányzat nem nyújt hatékony segítséget a jóhiszemű adóalanyoknak abban, hogy üzleti partnerük adóalanyiságát gyorsan, egyszerűen és megbízhatóan ellenőrizzék, miközben sokszor a nyilvános adatok ellenőrzését nem tartja elégségesnek. Nem könnyű például olyan, minden adatot megbízhatóan tartalmazó, ingyenes információs tárhelyet találni, nincs olyan alkalmazás sem, ahol a személyazonosságot ellenőrizni lehetne.

A közösségi adószámok lekérdezése kevés információt tartalmaz, és egy másik tagállami adóalany cégadatainak elérhetősége sem biztosított. Mivel az értékesítési láncban résztvevő adóalanyok egymástól is függnek, a partner mulasztása vagy csalárdsága okán a becsületes fél is az adóhatóság célkeresztjébe kerülhet, különösen, ha jóhiszeműségét nem tudja alátámasztani.

Az egyesület javasolja, hogy széles körű szakmai egyeztetést követően a jogalkotó pontos iránymutatást adjon a közösségi ügyletek áfamentességének és a belföldi ügyletekhez kapcsolódó áfalevonási jog gyakorlásának feltételeiről.

A kötelező iparkamarai tagság nem szolgálja a vállalkozások érdekeit

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy vállalkozásoknak kötelező legyen belépni a gazdasági és iparkamarába, mert ez terheik további növelését jelentené valós érdekképviseleti tartalom nélkül – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Zara László, a szervezet elnöke.
Az egyesület nem tartja indokoltnak a kötelező gazdasági és iparkamarai tagságot azoknak a vállalkozásoknak az esetében, amelyek már tagjai valamely szakmai egyesületnek, érdekképviseletnek, köztestületnek. Ennek kötelezővé tétele nem szolgálja a vállalkozások érdekeit, hiszen várhatóan növekvő tagdíjterhekkel kell majd számolniuk érdemi szolgáltatások nélkül. Ráadásul a magasabb költségek mellett a kis- és középvállalkozásoknak nem is lesz beleszólási lehetőségük az őket érintő ügyekbe, mivel a tervek szerint a nagyobb vállalkozások több szavazatot is kapnának.
Az egyesület ezzel összhangban elhibázottnak tartja a vállalkozások kötelező regisztrációját és ennek évi 5000 forintos díját is. Az ellen pedig éppen tagságának védelmében tiltakoznak az Adótanácsadók, hogy az iparkamara annak érdekében, hogy a regisztrációs díjért cserébe nyújtson valamit, adótanácsadást kínál a tagjainak, többek között adótanácsadóknak, könyvelőknek és üzleti tanácsadóknak is.
Ez a kör tehát kétszeresen is rosszul jár, hiszen egyrészt nincs szükségük arra a szolgáltatásra, aminek a fejében a díjat tőlük is beszedik, másrészt az ő képviseletükre is hivatott szervezet ezzel éppen a piacukat rontja. A helyzet visszássága könnyen felismerhető, ha elképzeljük, hogy az iparkamara a jövőben más területeken is ingyenes szolgáltatást kínálna tagjainak a tagdíj fejében, például fuvarozást, befektetési tanácsadást, karbantartást, kiszorítva ezeket a cégeket a piacukról.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 September
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink