Áfaalanyiság: kötelezettség, választhatóság – mikor, melyik?

Megosztás Tetszik

Összeszedtük, hogy mikor válik kötelezően áfaalannyá az adózó, mikor dönthet erről szabadon, s milyen következményekkel járhat ez a választása.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 5. §-a szerint adóalany: „az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére”.

A gazdasági tevékenység fogalmát a 6. § határozza meg: „valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik”.

Fentiek alapján ahhoz, hogy valamely tevékenység gazdasági tevékenységnek minősüljön, az alábbi szempontokat vesszük figyelembe, azonban nem feltétlenül szükséges, hogy ezek mindegyike együttesen teljesüljön: üzletszerűség, tartósság, rendszeresség, ellenérték elérésére irányultság és a tevékenység független formában történő végzése. Amennyiben egy tevékenység ellenérték elérésére irányul, független formában végzik, úgy az üzletszerűség vagy a rendszeresség közül az egyik fennállása is elegendő ahhoz, hogy az adott tevékenység gazdasági tevékenységnek minősüljön. A gazdasági tevékenység a céljára és az eredményére tekintet nélkül áfaalanyiságot eredményez, nincs jelentősége annak, hogy ténylegesen eredményes-e, a ráfordítások milyen mértékűek, illetve, hogy meghaladják-e a bevételeket vagy sem.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen speciális okai lehetnek az áfaalanyiságnak, milyen bejelentési kötelezettségei és választási lehetőségei vannak az adózónak!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.