Adományozás és adózás – ezekre figyeljen az adomány átadása kapcsán!

Megosztás Tetszik

Az ünnepek alkalmával sok cégnél előtérbe kerül, hogy adományokkal, felajánlásokkal támogassák a számukra fontos kezdeményezéseket, célokat és szervezeteket. Az adózási törvények speciális előírásokat fogalmaznak meg ezekkel a jó cselekedetekkel kapcsolatban. Az adományok és felajánlások alapvetően adómentesek a juttató társaság oldalán, de ahhoz, hogy a kedvező adózási szabályok érvényesülni tudjanak, a juttatás körülményeire és a kapcsolódó adminisztrációra különös figyelmet kell fordítani. Cikkünkben röviden összefoglaltuk, hogy a támogatást nyújtó cégeknek milyen adózási aspektusokra szükséges odafigyelniük a különböző szervezetek számára történő, adókockázatoktól mentes adakozás érdekében társasági adó, kiva és általános forgalmi adó szempontjából.

Az adományozó cégeknek első körben azt szükséges felmérniük, hogy milyen szervezet részére és milyen célból nyújtják a támogatást, legyen szó termékről, szolgáltatásról vagy pénzbeli adakozásról. Az adózási szabályok e tekintetben megkülönböztetik az adomány céljából (az általános forgalmi adó terminológiájának megfelelően közcélú adomány) és a nem adomány céljából nyújtott támogatásokat. Nézzük meg, hogy mi a különbség a két adakozási forma között!

Adomány, közcélú adomány

A társasági adótól szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) az adomány fogalmát, míg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) a közcélú adomány fogalmát használja. Ezek a meghatározások kisebb különbséggel gyakorlatilag megegyeznek.

Társasági adó szempontjából adománynak a közhasznú szervezet és az egyházi jogi személy részére, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás céljára visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás minősül. Fontos, hogy a támogatás célhoz kötött legyen és tartalmilag (ténylegesen) is szolgálja az adott célt (tehát például közhasznú szervezet esetében annak alapító okiratában rögzített és a vonatkozó törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet, egyházi jogi személy esetén pedig a törvényben meghatározott hitéleti tevékenységet).

Az adományként történő kezelésnek további feltétele, hogy a támogatás ne jelentsen vagyoni előnyt a támogatást nyújtó társaságnak és a társasághoz kapcsolódó meghatározott személyi körnek (pl. tag, részvényes, vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló, mindezek közeli hozzátartozói). Ugyanakkor arra van lehetőség, hogy a támogatásban részesülő szervezet az adományozó nevét és tevékenységét megemlítse, feltüntesse a kommunikációjában. Az is fontos, hogy az adományozás valós tartalma alapján se legyen csak látszólagosan közhasznú vagy közérdekű, mert ez esetben fennáll annak a veszélye, hogy az ügylet tényleges körülményei alapján átminősítsék azt ingyenes/ellenérték fejében történt termékátadásnak, szolgáltatásnyújtásnak vagy pénzátadásnak.

Az előbbiekben leírtak az irányadók általános forgalmi adó szempontból is, azzal az eltéréssel, hogy az Áfa tv. közcélú adományra vonatkozó meghatározása a közérdekű kötelezettségvállalás helyett az oktatási intézmény támogatását tartalmazza.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mire van szükség, hogy az adományozó vállalkozásnál elismert költség legyen az adomány, illetve hogy kell kezelni az adománynak nem minősülő támogatást!