adozona.hu
Azonnali adóalap-csökkentésre lehetőséget adó akciók: skontó, rabatt, üzletpolitikai célú árengedmények
//test-adozona.hu/afa/Adoalapcsokkentesi_lehetosegek_az_afaban_1__E1LFI5
Azonnali adóalap-csökkentésre lehetőséget adó akciók: skontó, rabatt, üzletpolitikai célú árengedmények
Tetszik
A közelmúltban az áfatörvény adóalapra vonatkozó szabálya is módosításra került. Ezen módosítás apropóján a következő cikksorozatban tekintjük át az adóalap-csökkentési lehetőségeket elsősorban az árengedmények – promóciók szemszögéből. Az áfatörvény 71. §-a határozza meg az azonnali (az ügylettel egy idejű) adóalap-csökkentési lehetőségeket, míg a 77. § az utólagos (azaz az ügylet megvalósítását követő) adóalap-csökkentési lehetőségeket. Mivel az áfatörvény 77. §-a egy újabb adóalap-csökkentési lehetőséggel bővült, ezen módosítást is górcső alá vesszük.
A cikksorozat első két részében az azonnali adóalap-csökkentési lehetőségeket elemezzük, majd a harmadik-negyedik részben az utólagos adóalap-csökkentésekkel foglalkozunk, végül pedig (az ötödik részben) a bizonylatolással és a bevallással kapcsolatos szabályokat fogjuk elemezni.
A jogszabály megfogalmazása szerint (áfatörvény 65. §): „termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.” A 71. § pedig meghatározza, hogy adott ügylet teljesítésekor nem tartozik bele az adó alapjába:
• az ellenérték előrehozott megfizetése miatt adott ár- és díjengedmény (skontó),
• a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény (rabatt),
• a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény,
• az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.
Rabatt
A skontó és a rabatt a legismertebb árengedménytípus. Mivel vásárláskori árengedményről beszélünk, így ezen adóalap-csökkentési módok alkalmazása esetén már eleve nem tartozik bele az adó alapjába az árengedmény összege.
A beszerzett termék mennyiségére adott árengedmény esetén egy dologra érdemes rámutatni: az árengedményt nemcsak pénzben, hanem természetben is lehet nyújtani. A pénzben nyújtott árengedményre tipikus példa az a 10%-os árengedmény nyújtása bizonyos összegű vásárlás felett („blokkvégi engedmény”: azaz ha a 10 000 forintot eléri a vásárlás összege, a vevő teljes árból kap 10%-os árengedményt), de a „kettőt fizet hármat kap” típusú akcióknál már kérdés, hogy a harmadik termék vajon természetben adott árengedménynek minősül-e, vagy az „ajándékba” adott harmadik termék ellenértéke a pénzben nyújtott árengedmény.
A kérdés meglehetősen akadémikus, mivel alapvetően mindkét esetben alkalmazható az adóalap-csökkentés.
A természetben adott árengedmény iskolapéldája a mosógéphez adott mosószer esete, amikor is az értékesítő a megvásárolt mosógéphez ajándékba ad egy doboz mosószert. Természetesen az ilyen típusú akció is megfelel az adóalap-csökkentés feltételeinek, azaz az árengedményt pénzben is és természetben is lehet nyújtani.
A természetben adott árengedmény bizonylatolására a 2009/47. Adózási kérdés tartalmaz iránymutatásokat: „Amennyiben az engedményre jogosító ügylet megvalósulásakor megtörténik az áfatörvény 71. § (2) bekezdésének megfelelő – az áfatörvény 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – engedmény nyújtása, akkor elképzelhető olyan bizonylatolási megoldás, amelyen az engedmény összegét nem, hanem eleve csak a ténylegesen térítendő összeget nevezik meg adóalapként. Ebben az esetben a bizonylaton mindkét terméknek szerepelnie kell – hiszen így dokumentált annak ténye, hogy a vásárolt terméken kívül, ahhoz kapcsoltan más termék is átadásra került –, azonban ez esetben is elfogadható, ha a számlán összegszerűen csak a ténylegesen térítendő ellenérték szerepel adóalap és adóösszeg bontásban.”
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje a skontóra és az egyéb üzletpolitikai célú árengedményre vonatkozó előírásokat!
A jogszabály megfogalmazása szerint (áfatörvény 65. §): „termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.” A 71. § pedig meghatározza, hogy adott ügylet teljesítésekor nem tartozik bele az adó alapjába:
• az ellenérték előrehozott megfizetése miatt adott ár- és díjengedmény (skontó),
• a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény (rabatt),
• a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény,
• az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.
Rabatt
A skontó és a rabatt a legismertebb árengedménytípus. Mivel vásárláskori árengedményről beszélünk, így ezen adóalap-csökkentési módok alkalmazása esetén már eleve nem tartozik bele az adó alapjába az árengedmény összege.
A beszerzett termék mennyiségére adott árengedmény esetén egy dologra érdemes rámutatni: az árengedményt nemcsak pénzben, hanem természetben is lehet nyújtani. A pénzben nyújtott árengedményre tipikus példa az a 10%-os árengedmény nyújtása bizonyos összegű vásárlás felett („blokkvégi engedmény”: azaz ha a 10 000 forintot eléri a vásárlás összege, a vevő teljes árból kap 10%-os árengedményt), de a „kettőt fizet hármat kap” típusú akcióknál már kérdés, hogy a harmadik termék vajon természetben adott árengedménynek minősül-e, vagy az „ajándékba” adott harmadik termék ellenértéke a pénzben nyújtott árengedmény.
A kérdés meglehetősen akadémikus, mivel alapvetően mindkét esetben alkalmazható az adóalap-csökkentés.
A természetben adott árengedmény iskolapéldája a mosógéphez adott mosószer esete, amikor is az értékesítő a megvásárolt mosógéphez ajándékba ad egy doboz mosószert. Természetesen az ilyen típusú akció is megfelel az adóalap-csökkentés feltételeinek, azaz az árengedményt pénzben is és természetben is lehet nyújtani.
A természetben adott árengedmény bizonylatolására a 2009/47. Adózási kérdés tartalmaz iránymutatásokat: „Amennyiben az engedményre jogosító ügylet megvalósulásakor megtörténik az áfatörvény 71. § (2) bekezdésének megfelelő – az áfatörvény 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – engedmény nyújtása, akkor elképzelhető olyan bizonylatolási megoldás, amelyen az engedmény összegét nem, hanem eleve csak a ténylegesen térítendő összeget nevezik meg adóalapként. Ebben az esetben a bizonylaton mindkét terméknek szerepelnie kell – hiszen így dokumentált annak ténye, hogy a vásárolt terméken kívül, ahhoz kapcsoltan más termék is átadásra került –, azonban ez esetben is elfogadható, ha a számlán összegszerűen csak a ténylegesen térítendő ellenérték szerepel adóalap és adóösszeg bontásban.”
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje a skontóra és az egyéb üzletpolitikai célú árengedményre vonatkozó előírásokat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)