Ezek a vevői készlet egyszerűsítésének szabályai

Megosztás Tetszik

2020. január 1-jétől az EU-s jogharmonizáció okán változtak Magyarországon is a vevői készlet egyszerűsítésére vonatkozó előírások. Az átmeneti rendelkezések miatt év végéig érdemes lehet másnak eladni vagy visszaszállítani a tavalyi és még régebbi készleteket, ha azok értékesítésére várhatóan év végéig nem kerül sor.

Mit jelent a vevői készlet egyszerűsítése?

Főszabály szerint, ha az adóalany egyik tagállamból egy másikba továbbít saját terméket azt úgy kell tekinteni, hogy az adóalany a termék feladásának, elfuvarozásának helye szerinti tagállamban teljesít egy közösségen belüli termékértékesítést, a termék rendeltetésének tagállamában pedig egy közösségen belüli beszerzést. Erre tekintettel az adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban adóalanyként be kell jelentkeznie, és közösségen belüli beszerzéshez kapcsolódó adókötelezettséget teljesítenie kell. Ha pedig a terméket később az adóalany értékesíti az adott tagállamban, az egyenes adózású belföldi értékesítésként kezelendő.

A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés lényege, hogy a terméket továbbító adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban nem kell adóalanyként regisztráltatnia magát, és a vevőnek történő értékesítés a kettő helyett egy lépésben elszámolható annak ellenére, hogy a termék az értékesítést megelőzően kerül kiszállításra egy másik tagállamban lévő raktárba. Ahhoz azonban, hogy csak egy, a feladási tagállamban történő adómentes értékesítést és egy, az érkezési tagállamban történő közösségen belüli beszerzést kelljen elszámolni, teljesülnie kell a vevőikészlet-egyszerűsítés alkalmazására vonatkozó feltételeknek.

Mikor érdemes a vevőikészlet-egyszerűsítést alkalmazni?

A vevőikészlet-egyszerűsítést annak érdemes választania, aki előre ismert vevőnek értékesít, és a más tagállamba irányuló értékesítés miatt nem szeretne a célországban adóalanyként bejelentkezni.

Fontos, hogy a vevőikészlet-egyszerűsítés csak EU-tagállamok kötötti értékesítések esetében alkalmazható, harmadik országos értékesítések esetében nincs ilyen lehetőség.

Melyik tagállam szabályai irányadóak a vevői készletre?

A vevőikészlet-egyszerűsítés vizsgálata során mindig annak a tagállamnak a szabályai az irányadók, ahol a vevői készlet található. Következésképpen, ha egy más tagállami adóalany szeretne belföldön készletet tárolni, akkor a belföldi szabályokat kell figyelembe venni, viszont, ha egy belföldi adóalany szeretne vevői készletet létesíteni más tagállamban, akkor a készlet helye szerinti tagállam szabályai alkalmazandók.

Korábban a szabály alkalmazásában jelentős nehézséget jelentett, hogy a vevőikészlet-egyszerűsítés bevezetése csak lehetőség és nem kötelezettség volt a tagállamok számára. Voltak tagállamok, amelyek egyáltalán nem, vagy csak részlegesen, feltételekhez kötötten vezették be a szabályt, illetve az egyszerűsítés lehetőségét csak viszonosság esetében adták meg.

2020. január 1-jétől azonban az úgynevezett „Quick Fixes”, „Gyorsintézkedések” csomag (a Tanács 2018. december 4-i [EU] 2018/1910 irányelve) keretében minden tagállamnak kötelezően és azonos feltételekkel be kellett vezetnie a vevőikészlet-egyszerűsítés lehetőségét, így az általánosan alkalmazhatóvá vált. Ezért – bár továbbra is igaz, hogy annak a tagállamnak a szabályai alkalmazandóak a vevői készletre, ahol a készlet található – nagy meglepetésekre remélhetőleg már nem kell számítani.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja mik a vevőikészlet-egyszerűsítés feltételei, meddig maradhat a termék vevői készleten, hogyan kerülhető el az áfaregisztráció, és milyen szabályok vonatkoznak a 2020. január 1-je előtt érkezett készletekre!