A továbbszámlázás kérdései a gyakorlatban

Megosztás Tetszik

Amennyiben vállalkozásunk olyan költséget kénytelen viselni, amely végső soron nem az ő érdekét szolgálja, illetve nem az ő tevékenysége érdekében merült fel, jogos elvárás az adóhatóságtól, hogy ezen költségek a tényleges igénybe vevő felé továbbhárításra kerüljenek. Tipikus esete ennek a cégek életében a dolgozók felé történő továbbszámlázás, vagy a költségek áthárítása a cégcsoporton belül.

A gyakorlatban nem annyira egyszerű a helyzet, mint ahogy elsőre tűnik: ahogy a kezünkben lévő számla adózott, úgy állítható ki társaságunk részéről a számla, ugyanazon teljesítési hellyel és adókulccsal.

Valójában a továbbszámlázás előtt számos szempontot kell figyelembe venni: történik-e szolgáltatásnyújtás vagy csak költségátterhelés; beszélhetünk-e főszolgáltatásról, amelynek sorsát osztja a költség. Amennyiben ezeket megvizsgáltuk, tehát adott egy szolgáltatásunk, amely önmagában áll, következik annak áttekintése, hogy azt az eredeti adózási módnak megfelelően vagy attól eltérően szükséges kezelni.

Költségátterhelés vagy továbbszámlázás?

Áfa-szempontból a költségátterhelés-típusú ügyletek tárgyi hatályon kívüli tranzakcióknak minősülnek, figyelemmel arra, hogy nem minősülnek sem termékértékesítés-, sem szolgáltatásnyújtás-típusú ügyletnek.

A költségátterhelés-típusú tranzakciók nem teljesítik az adóköteles termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás – Európai Bírósági joggyakorlat által is megerősített – alapelvi feltételeit. Az alábbiakban összegezzük a költségátterhelések azon jellemzőit, amelyek alapján nem értelmezhető adóztatandó tényállás azokkal kapcsolatban:

• A költségátterhelés nem kifejezetten egy termékértékesítéshez/szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, hanem általánosságban, például az adózó által végzett tevékenységhez.

• A költségátterhelés összege nem befolyásolja az adózó által végzett termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékét.

• Nem értelmezhető önálló (szerződéses) kötelezettségvállalás a felek részéről a költségátterheléssel összefüggésben.

• A költségátterheléssel kapcsolatosan nem értelmezhető ellenérték (ugyanis nincsen olyan kötelezettségvállalás, amellyel azt összefüggésbe lehet hozni).

Amennyiben a fenti szempontrendszer vizsgálata alapján arra jutunk, hogy mégis szolgáltatásnyújtás valósul meg, továbbléphetünk a következő „szintre”, a további pontok áttekintéséhez.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi minősül járulékos költségnek és mi önálló szolgáltatásnak, továbbá, hogy melyek a kedvezményes adómértékű szolgáltatások!