A nap kérdése: hogyan lehet értékesíteni alanyi adómentesként a még áfásként beszerzett termékeket?

Megosztás Tetszik

Kiskereskedelmi üzlet következő évtől ki szeretne lépni az áfakörből. Az árubeszerzés során az áfát levonásba helyezte. Milyen áfaszabályok figyelembe vételével értékesíthetők az alanyi adómentes időszakban a korábban még áfásként beszerzett termékek? – kérdezte olvasónk. Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.

Olvasónk kérdései:

"1.) Jól gondolom, hogy azokat az árukat, amelyeket idén nem értékesít az üzlet (és az áfát levonta utánuk), azokat még jövőre áfásan kell beütni a pénztárgépbe? A maradékot, ami 2021. év utáni beszerzés, azt pedig áfamentesen? Mi ennek a gyakorlati menete?

2.) Ha számlázna a cég, akkor a számlán a tételek egy része mentes lenne, a másik része szintén áfakulcsos? Fel kell tüntetni egyéb információt? Nem okoz gondot, ha a cég akkor már az áfamentességre utaló adószámát használja?

3.) Év közben is kiléphet a cég az áfakörből, vagy csak év végén dönthet így?

Szakértőnk válasza:

Az áfatörvény lehetővé teszi, hogy a vállalkozások alanyi adómentesség alkalmazásával tegyenek eleget adókötelezettségeiknek, amennyiben az erre irányuló választásukat december 31. napjáig bejelentik az adóhatóság felé. A választás a vállalkozást két évig köti. Alanyi adómentesség választására év közben – a tevékenységüket év közben kezdő vállalkozásokat leszámítva – nincs lehetőség.

Áfás időszak alatt beszerzett, az alanyi adómentesség időszakában felhasznált termék adózása vonatkozásában az áfatörvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az alanyi adómentességre való áttérés miatt adófizetési kötelezettség keletkezne. Azonban előállhat az a helyzet, hogy az adózó az alanyi adómentesség időszaka alatt értékesíti, illetve használja fel az alanyi adómentességre történő áttérést megelőzően beszerzett árut és/vagy anyagot, illetve annak egy részét.

Amennyiben az áru és/vagy anyag beszerzése az áfakörbe való tartozás időszakában áfásan történt, akkor a beszerzést terhelő áfa teljes mértékben, vagy részben levonásra került (feltételezve azt, hogy az adózó arra jogosult volt). Önmagában az árukészlet értékesítését nem terheli áfa, mivel arra az alanyi adómentesség szabályai vonatkoznak.

Ettől függetlenül az adózó terhére fizetendő adót eredményez az értékesítés ténye, de az adófizetés nem közvetlenül az értékesítést terheli. Ugyanis az áfatörvény 11. paragrafus (2) bekezdésének c) pontja értelmében termékértékesítésnek kell tekinteni a tárgyi eszköznek nem minősülő termék felhasználását adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. E szabály alapján azon okból kell az adózónak adót fizetnie, mert a termék értékesítése után nem köteles áfát fizetni, de a termék beszerzéséhez kapcsolódóan részben, vagy egészben adólevonási jog illette meg.

Az adót az értékesítés áfatörvény szerinti teljesítésének időpontját magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni. Az adó alapja az értékesített árukészletnek az értékesítés időpontjában fennálló piaci értéke, az adó mértéke a termékre irányadó adókulccsal egyezik meg.

Számlázási kötelezettség nem keletkezik, hiszen az adóköteles tényállás a terméknek a vállalkozáson belüli felhasználásának mikéntjéhez kötődik, amelyben más személy nem érintett. Az adófizetés nem kerülhető el oly módon, hogy az adózó a beszerzést terhelő adó vonatkozásában az őt megillető – teljes, vagy részbeni – adólevonási jogot nem gyakorolta, mivel a releváns körülmény az adólevonási jog teljes, vagy részbeni fennállása.

Fentiek alapján az áfásan beszerzett termékek értékesítése során valóban áfa fizetési kötelezettséget keletkeztet, azonban azt nem kell beütni a pénztárgépbe, hiszen az adófizetés a 11. paragrafus alapján áll fenn (bevallási kötelezettség is fennáll). Értékesítéseinél alanyi mentesként kell eljárnia, az alanyi mentes adószámát használva.