A kenyér áfájának csökkentését várják

Megosztás Tetszik

A kenyér árának minimum 20 százalékos emelését kezdeményezi a Pékszövetség még januárban, miközben a piac szereplői nem tartanak indokoltnak ilyen mértékű drágulást. Piaci nyomásgyakorlás lenne csak a háttérben, vagy az életben maradás a tét? Megkérdeztük az érintetteket.

Szó sincs arról, hogy a sütőipari vállalkozások extraprofitra törekednének – mondta Septe József, a Pékszövetség elnöke a hvg.hu-nak. Már ősz óta próbálkoznak az áremeléssel, amikor 18-20 forinttal nőtt a liszt ára, így az elérte a kilogrammonkénti 100 forintot. A pékszövetség akkor jelezte, hogy a tartalékokkal nem rendelkező sütőipari vállalkozások kénytelenek az emelkedő költségeket átadási áraikban érvényesíteni, különben tovább nő a veszteségük, és ez már a munkavállalóik létbiztonságát is veszélyezteti - írja a lap.

Az évente több tízmilliárd forint értéket teremtő ágazat országosan 25 ezer dolgozónak biztosít megélhetést. Egy kiló kenyér elkészítéséhez körülbelül 75 dkg lisztet használnak fel, ezenkívül a szállítási költségeket emelte az olajár-növekedés, majd jött a minimálbér, a szakmai bérminimum, a járulékok, és végül az áfa 25-ről 27 százalékra emelése is. Így áll össze végül - a nagy árkülönbséggel kapható, de átlagosan - 300 Ft-os házi kenyér.

Múlt év júliusában jött létre a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért koalíciója az alapvető élelmiszereket előállító ipar kulcsszereplőinek részvételével, hogy elérje a kormánynál az áfa 27-ről 10 százalék alá való csökkentését. A fórum a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm csoport és a holland – elsősorban étolajat forgalmazó – Bunge Zrt. együttes kezdeményezésével jött létre, hogy az áfa leszorításával gátat vessen az áfacsalások növekvő mértékének, ami az alapvető élelmiszerek esetében évi 150-300 milliárd forintra becsülhető. Egy korábbi sajtótájékoztatón Torba Tamás, a Fórum szóvivője elmondta, hogy az alapvető élelmiszerek 27 százalékos áfakulcsa, amely a legmagasabb az EU-ban, magas haszonnal kecsegteti az áfacsalókat és az illegális kereskedelem résztvevőit.

A fórum felkérte az Ernst&Youngot, hogy végezzen felmérést az áfacsalás összesített hatásáról. A tanulmányból kiderül, hogy az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás hosszú távon az áfakulcsok csökkentésével visszaszorítható. Egy konzervatívnak minősített becslés szerint az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás összege 128 milliárd forint. A tanulmány kitér arra is, hogy Magyarország regionális versenyképessége is veszélyben van az áfacsalások miatt, aminek következtében befektetések és munkahelyek vesznek el a környező országok javára, a munkanélküli kiadások emelkednek, s egyéb adóbevételek is kiesnek. A tanulmány szerint a vizsgált élelmiszer kategóriában az áfakulcs 27-ről 10 százalékra csökkentése nyomán a csalások mértéke azonnal csökkenne, mert a bűncselekmény elkövetésével elérhető hozam drasztikusan esne, így nem lenne érdemes csalni. Ugyanakkor az intézkedés bevezetésének azonnali hatásaként 46,779 milliárd forintos költségvetési lyuk keletkezne. Ezért is valószínűtlen, hogy a kormány az egyébként is szoros költségvetésbe megpróbálja beleépíteni az áfacsökkentést. Más kérdés, hogy az áfacsökkentést a kereskedők és a gazdálkodók feltehetően lenyelnék, így az nem jelenne meg a fogyasztói árakban. A cikk folytatása itt.