Vállalhatatlan közeledés: minimálbér a létminimumhoz

Megosztás Tetszik

Csökkenteni kell az élőmunka terheit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint, mert a jelenlegi állami jövedelemelvonási rendszer gátja egy nagyobb arányú bérreformnak.

Dávid Ferenc az MTI-nek adott évértékelő interjúban kifejtette: most 100 ezer forint bruttó bér a munkaadónak a járulékok miatt 128,5 ezer forintba kerül, míg a dolgozó 65,5 ezer forintot kap kézhez. Egy forint nettó bér kifizetéséhez csaknem egy forint állami elvonás párosul. A főtitkár egyetért azzal, hogy a minimálbér nettó értékét közelíteni kell a létminimumhoz, ez „tisztességes törekvés a szakszervezetek részéről”, ám a jelenlegi adó- és járulékkörnyezetben a munkaadók nem tudják vállalni – tette hozzá.

Úgy vélte, a közszféra „túlfoglalkoztatása” kiemelkedően nagy kiadás az államnak, amit csak túlzott adóztatással lehet egyensúlyban tartani. Amíg ezt a kiadást nem mérsékli a kormány, addig nem tud adót és járulékokat csökkenteni, amire pedig a vállalkozói szférának szüksége volna.

Egy olcsóbb, hatékonyabb államot a gazdaság jobban tudna működtetni – mondta.

Dávid Ferenc üdvözölte a lakásépítések áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését, mivel szavai szerint a magas áfakulcs „felkérés volt feketegazdaságra”. Jelentős beruházásélénkítő és foglalkoztatáspárti intézkedésről van szó, amely a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul a – szavai szerint – „rendkívül fertőzött” építőiparban.

Emlékeztetett arra, hogy az idén a kereskedelmi szektort érintő szabályozások ügyében többször is hallatta hangját a VOSZ. Példaként említette a vasárnapi és éjszakai nyitva tartás tilalmáról szóló törvényt, amely szerinte közgazdaságilag nem megalapozott, elhibázott lépés volt. A számok azt mutatják, hogy lassan megszokják az emberek a hatnapos nyitva tartást, azonban nem mennek át a kisebb élelmiszerüzletekhez, így a hazai, családi keretek között üzemeltetett boltok nem jutottak forgalmi többlethez – mondta.

Pozitívumként említette a főtitkár, hogy a kormány – a VOSZ véleményét is meghallgatva és figyelembe véve – nem vezette be a 400 négyzetméter feletti élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben a korábban meghirdetett központi létszámszabályozást.

A munkaadók nem támogatják a közfoglalkoztatás jelenlegi mértékű elterjedését, amelyre jövőre 340 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből, és immár széleskörű foglalkoztatási formává vált. A felmérések szerint 100 közfoglalkoztatottból 13-15 megy csak vissza az üzleti szférába, de hosszú távon nem játszhat meghatározó szerepet a munka-aktivitás és a gazdaság fellendítésében.