Költségvetési kiigazítás: havonta 10 ezerrel kevesebbet vihetnek haza a minimálbéresek

Megosztás Tetszik

A pénteken bejelentett kormányzati elképzelésekből világosan kitűnik, hogy a költségvetési kiigazítások hangsúlya továbbra is a forgalom erősebb adóztatására esik. A kormányzat prioritásai között a hiánycél tartása nyilvánvalóan háttérbe szorította a belföldi fogyasztás vezérelte növekedés beindítását, hiszen az ismertetett elképzelések jelentősen átrendezik, visszafogják a vásárlóerőt is. Nem véletlen, hogy az intézkedések bejelentésével egyidejűleg a kormányzat 1,5 százalékra csökkentette a 2012-es növekedési előrejelzését is.

„A kiigazítási intézkedések vonulata alapvetően illeszkedik az Európai Unióban követett általános gyakorlathoz – jelentette ki Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adópartnere. Itt is egyre gyakrabban találkozunk a legmagasabb áfakulcs mellé kivetett jövedéki adókkal és a forgalmi szférában bevezetett különadókkal (chipsadó, válságadók), nem szólva az általános áfa-kulcs emeléséről.” Szlovákiában 19 százalékról 20-ra, Lengyelországban 22-ről 23-ra, Nagy Britanniában 17,5-ről 20 százalékra, Görögországban és Portugáliában 21-ről 23 százalékra emelkedett ez évben az általános kulcs, míg Csehországban a múlt héten jelentették be a kedvezményes áfa-kulcs 10 százalékról 19 százalékra való emelését.

Problémát jelenthet a felső kulcs mértéke, mivel jelenleg az Unióban kivethető legmagasabb forgalmi adókulcs 25 százalék, melynek változtatásához mind a 27 tagállam belegyezésére szükség van. Az Európai Bizottság ugyanakkor az év végén teszi közzé tervezetét a közösségi áfa-rendszer átalakításáról, aminek akár a plafon módosítása is részét képezheti.

Több mint hatodával csökken az egyedülálló minimálbéresek nettó jövedelme

Az  áfaemelés kompenzálja gyakorlatilag a személyi jövedelemadózásból kivezetendő „fél-szuperbruttósítás” 380 milliárd forintos eddigi bevételeit. Csaknem ugyanekkora elvonást jelent ugyanakkor az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőktől az adójóváírás megszűntetése, ami eddig csaknem évi 4 millió forintos jövedelemig éreztette kedvező hatását. Szintén a munkavállalók terheit növeli az egészségbiztosítási járulék egy százalékos emelése. Így, ha más intézkedés nem történik, 213 ezer forintos havi bruttó jövedelemig a nettó jövedelmek csökkennek, és leginkább az egyedülálló minimálbéresek járnak rosszul, akik havonta mintegy tízezer forinttal kevesebbet vihetnek majd haza, mint eddig.

Érintett a vállalkozói oldal is

A társaságok, vállalkozó működését sem hagyná érintetlenül a bejelentett intézkedéscsomag: szigorúbbá válna a veszteségelhatárolás, ami a legnagyobb adóalap-csökkentő tényező jelenleg. A reprezentáció elszámolhatósága szigorodna, miközben a cégautók adója emelkedne. Bevezetnék az online szerencsejátékokra is a játékadót. Bezárnak különböző adózási „kiskapukat”, emellett az adóellenőrzés és behajtás hatékonyságától is számítanak költségvetési bevételekre. Ezeknek a pontos részletei még nem ismertek, így csak annyit lehet tudni, hogy összességében az adórendszer változásától 450 milliárd forint plusz bevételre számít a kormányzat, miközben további 350 milliárdot a költségvetési kiadások csökkentésével remél megtakarítani.

Visszafogott növekedés

„Változatlan nemzetközi környezetet feltételezve egyértelmű, hogy a forgalmi és fogyasztási adók emelése az infláció, illetve a környező országokba átszivárgó fogyasztás miatt érezhetően visszafogja majd a növekedést, főként, mivel ezzel párhuzamosan a fogyasztók jelentős része esetében jövedelemcsökkenést is fogunk tapasztalni, így a növekedés fő motorja az exporttól és ennek termelésre gyakorolt hatásától még jelentősebben függ. – összegezte Szolnoki Béla. – A pontos hatásokat azonban csupán a bejelentett törvénymódosítások részleteinek ismeretében lehet majd megbecsülni.”