12 millió forint: alanyi adómentesség vagy bevételi összeghatár?

Megosztás Tetszik

2019-ben alakult katás, alanyi mentes betéti társaság kisadózói mulasztás miatt 2020-ban átkerült a társasági adó hatálya alá. Megőrzi alanyi áfamentes státuszát a tao alatt a társaság, illetve a 12 millió forintos értékhatárt hogyan kell értelmezni és figyelembe venni? Olvasói kérdésre Kocsis Zoltán közgazdász (Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda) válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: 2019-ben alakult betéti társaság (rögtön katásként) 2020 októberében a céget eladva tagokat és ügyvezetést váltott. Az új beltag (főállású katás lett volna) határidőn túli – későbbi időpontban történő bejelentése miatt a céget kivágták a kata alól. Emiatt 2020. október 15-étől automatikusan tao-alannyá vált. Nyitómérleget és a jogszabályban leírtakat követve készítünk mindent. A kérdés az áfaalanyiság. A cég 2019-es megalakulása óta (máig is) alanyi adómentes xxxxxxxx-1-43 adószámmal. Amikor most 2020. október 15-tel tao-alannyá válik bekerül az áfakörbe esetleg kötelező jelleggel? Amennyiben nem, akkor az alanyi adómentes határt hogyan kell vizsgálni? Esetleg külön kell nézni – így katásként október 15-éig maximum 9,5 millió bevétele lehet, s október 15-étől december 31-éig csak maximum 2,5 millió? Ez esetben, ha ezeket az értékeket meghaladja áfakörös lesz? Vagy az adózási formától függetlenül (félig kata – félig tao)? 2020. éves szinten nézzük a 12 milliót s csak, ha azt túllépjük akkor kell áfaalanyává válni? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel!

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Tisztelt Kérdező! Az a tény, hogy a kisadózó vállalkozás mulasztása miatt már nem lehet (az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra) katás, nem jelenti azt, hogy az áfa tekintetében bármilyen változás következne be.

Az alanyi adómentesség feltételét az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) XIII. fejezete rögzíti. Az áfatörvény 188. § (1) bekezdése kimondja, hogy alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen
nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 12 000 000 forint [áfatörvény 188. § (2) bekezdés].

A fentiek alapján az alanyi adómentesség értékhatárát éves szinten összesítve kell vizsgálni, azt nem befolyásolja, hogy a társaság milyen módon teljesíti más adófizetési kötelezettségét. Amennyiben tehát az áfatörvényben rögzített feltételeket a cég teljesíti, továbbra is alanyi adómentesen állíthat ki számlákat.

Felhívom figyelmét, hogy válaszom tájékoztató jellegű, teljes körű tanácsadást csak az iratok, dokumentumok áttanulmányozása után tudok adni.