Kapcsolt vállalkozás vagy sem: milyen kötelezettségei vannak, mikre figyeljen az ügyletek során?

Megosztás Tetszik

Átalányadózó egyéni vállalkozó szolgáltatást nyújt egy kft.-nek, amelyben közeli hozzátartozója tulajdonos és ügyvezető. Felmerülhet-e a kapcsoltság, illetve ha igen, akkor mire kell kiemelten figyelni? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: átalányadózó egyéni vállalkozó szolgáltatást nyújt, és számláz egy kft.-nek, amelyben a többségi tulajdonos és ügyvezető az egyéni vállalkozó felesége (a kft. másik tulajdonosa és ügyvezetője egy harmadik személy, tőlük független). Az egyéni vállalkozó se nem tulajdonosa, se nem ügyvezetője a kft.-nek. Felmerülhet-e a fent leírtaknál, hogy kapcsolt ügyletnek minősül, illetve ez milyen kockázattal jár, mire kell figyelni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 28. pontban foglaltak szerint kapcsolt vállalkozás a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozás. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. törvény) 4. § 23. c) pontja szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. Tekintettel arra, hogy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a házastársak közlei hozzátartozók és egyikük az egyéni vállalkozásban, a másik a kft.-ben többségi befolyással rendelkezik, így mindketten harmadik személynek minősülnek és így az egyéni vállalkozó és a kft. kacsolt vállalkozásnak tekintendő.

A kapcsolt vállalkozási viszony alapján a következőkre kell figyelemmel lenni!

Az Art. 7. § 40. pont szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit (ha van ilyen).

Az Art. 3. § (2) bekezdés szerint, ha a felek a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmaznak, akkor az ügyleteiket adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni, kivéve, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. E rendelkezés alapján az adóhatóság az átalányadózó bevételét jogosult módosítani, ha az általa nyújtott szolgáltatás ellenértéke a piaci ár alatt van.

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. kormányrendelet16. § (4) bekezdés b) pont szerint az adózónak (annak minősül az egyéni vállalkozó és a kft. is) az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül be kell jelenteni a változás bejelentésre vonatkozó előírások szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát.

Be kell továbbá jelenteni a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.

A kft.-nél felmerülhet adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége a Tao. törvény 18. § (1) bekezdés b) pont alapján. E szerint ugyanis növeli az adózás előtti eredményt (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. Fordított esetben – ha az alkalmazott ellenérték következtében nő kft.-nél az adózás előtti eredmény – nincs lehetőség az adóalap-csökkentésre, mivel arra a Tao. törvény 18. § (1) bekezdés a) pont nem ad lehetőséget.

A Tao. törvény 18. § (5) bekezdése és a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. NGM rendelet alapján a kft.-nek rögzíteni kell (nyilvántartásban) a szokásos piaci árat, illetve annak meghatározásánál az általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot kell szolgáltatni az állami adó- és vámhatóságnak. Ennek elmulasztása az Art. 230. §-ában foglaltak alapján nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 5 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 10 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettségnek az ismételt mulasztás miatt hozott határozat közlését megelőzően történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

Ugyanazon nyilvántartás vezetésének két éven belüli ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.