Ettől végeláthatatlan az adóelévülés

Megosztás Tetszik

Az adóeljárásban az elévülési idő meghosszabbítható, megszakítható, de lehetőség van annak nyugvására is. Mikor, milyen esetben engedi meg ezt a törvény? Összefoglaltuk.

Az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvényben (Art). foglalt, az elévülésre vonatkozó általános szabály értelmében az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni (164. § (1) bekezdés). Így például a 2013. évre szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtási határideje 2014. május 20-a, ezért a 2013-as adóévvel kapcsolatban 2019. december 31-éig jogosult (jogerős) megállapítást tenni az adóhatóság.

Az illeték mint adónem elévülésévek kapcsolatban speciális szabályt állapít meg az Art. 164. § (4) bekezdése. Eszerint az illeték megállapításához való jog (a pénzügyi tranzakciós illeték kivételével) annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.

Az elévülési idő 5 éves szabályától azonban az Art. számos eltérést enged, Így bizonyos feltételek esetén lehetővé teszi annak
- 1./ meghatározott időtartamú meghosszabbítását,
- 2./ nyugvását, illetőleg akár
- 3./ megszakítását (amely utóbbi eset az elévülési idő újraindulását eredményezi függetlenül attól, hogy abból mennyi idő telt el már addig).
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: miként működik a gyakorlatban a meghosszabbítás, a nyugvás és a megszakítás!