adozona.hu
Eltűnt a könyvelő, nem készült bevallás – mi a helyes eljárás?
//test-adozona.hu/adozas_rendje/eltunt_konyvelo_beszamolo_konyveles_HAC1SJ
Eltűnt a könyvelő, nem készült bevallás – mi a helyes eljárás?
Tetszik
Mit lehet tenni abban az esetben, ha a könyvelő nem elérhető, az iratanyagot nem szolgáltatja vissza, ráadásul nem teljesítette az esedékes bevallások és beszámoló elkészítését sem? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Milyen jogi lépéseket lehet tenni, ha a könyvelő nem elérhető, az iratanyagot nem szolgáltatja vissza, ráadásul nem teljesítette az esedékes bevallások és beszámoló elkészítését sem? A társaság megbízott közben egy másik könyvelőt a bevallások pótlására, viszont nyitóadatok nélkül nagyon nehéz biztosítani a folytonosságot a könyvelésben, és nem is várható, hogy az eltűnt könyvelőtől visszaszerezhetők az anyagok. A rendelkezésre álló adatok alapján – például bankszámla, adófolyószámla, készletleltár – a nyitóérték lekönyvelhető? A többi nyitótétel – például tárgyi eszközök bruttó értéke, halmozott értékcsökkenés, egyéb követelések, kötelezettségek stb. – értékéhez nem valószínű, hogy lesz analitikus nyilvántartás. Mit lehet ebben az esetben tenni?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 78. § (1) bekezdése szerint a cég a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. Az Art. 78. § (2) bekezdése azt támasztja alá, hogy ez a hely nem lehet a könyvelő székhelye. E szerint ugyanis az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára lehet más helyre továbbítani.
Ebből az is következik, hogy a könyvelőnek addig kell a bizonylatokat megőriznie, ameddig arra neki a megbízási szerződésben vállalt feladatok elvégzéséig szüksége van. Nyilvánvalóan az adott üzleti évről készült beszámoló elfogadásának a napja lehet az az utolsó időpont, amikor a bizonylatokat a megbízójának vissza kell adnia.
Ha ezt a könyvelő nem teszi meg, akkor az Art. 78., továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 169. §-ára hivatkozással a cég képviselőjének írásban fel kell szólítania a könyvelőt rövid határidővel, hogy adja vissza a cég nála lévő bizonylatait, dokumentumait. Amennyiben ezt a könyvelő nem teszi meg, a cég képviselőjének kezdeményeznie kell a bíróságon a könyvelő felelősségre vonását, arra kötelezni őt, hogy a cég nála lévő bizonylatait, dokumentumait sürgősen szolgáltassa vissza.
| Az Adózóna írásait számvitel témakörben itt, adózás rendje témakörben itt olvashatja el. |
Ha a felszólítások, illetve a bírósági eljárás nem vezetne eredményre, akkor a meglévő eszközökről, kötelezettségekről leltárt kell készíteni, az eszközöket, a kötelezettségeket, a saját tőkét az Sztv. szerint értékelni kell, továbbá felhasználható minden információ (például a bankszámla, adófolyószámla) a nyitó értékek könyveléséhez.
Az Sztv. előírása szerint a beszámolóban (a mérlegben és az eredménykimutatásban) ugyanis minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát, így folyamatosan működő cég esetében a mérleg a nyitó adatok nélkül nem felel meg az Sztv. előírásainak, ezek nélkül a beszámoló nem hozható nyilvánosságra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:
Csak most olvastam, hogy az Adózóna nyilvánosan kioktatott a lektorálatlan cikkeikhez való hozzászólásom kapcsán.
Üzenem, hogy én csak egy jószándékú tükör vagyok, azt kellene nézni, amit benne látnak. Az egyes ún. "szakmai" tartalmaik saját reputációjukra való önveszélyeztetésükért nem engem kellene számonkérni. Szerencsére ez nem minden tartalmukra igaz, de a lektorálás már nagyon hiányzik.
Az is gáz, hogy a szakmai tartalmakat saját szerkesztésű fejlécekkel látják el, ami gyakran elüt a tartalomtól.
Gyakorlatban a NAV bármilyen címet elfogad az iratőrzési helynek. Külföldit is.
A probléma inkább az, hogy nincs olyan felügyeleti szerve a könyvelőknek, amely ki tudja kényszeríteni a nyilvántartások és a bizonylatok átadását rövid határidőn belül.
Egy eltűnt könyvelő elég nagy problémát tud okozni, ezért érthetetlen miért nincs szabályozva ez a kérdés részletesebben és mindkét fél számára biztonságosabban.
mi a meglepő ezen? Magyarország fele abból él, hogy átveri a másik felét.
Tisztelt Ruszin Zsolt! Felhívjuk figyelmét, hogy az adozona.hu kiadója és szerkesztősége az adozona.hu közösségi felületei azon résztvevőinek engedélyez hozzászólást, akik a moderálási alapelvekben (https://adozona.hu/altalanos/Az_Adozona_moderalasi_alapelvei_UQELOO) megfogalmazott előírásokat maradéktalanul tiszteletben tartják, így a jövőben kérjük, mellőzze hozzászólásában azon tartalmat, amely a HVG Kiadó Zrt., az adozona.hu, azok munkatársai, szerzői, egyéb közreműködői vagy a más felhasználói ellen irányul, jó hírnevét, üzleti érdekeit sértheti vagy veszélyeztetheti, általános megítélését vagy termékeinek, szolgáltatásainak megítélését negatív irányba befolyásolhatja. Üdvözlettel, az Adózóna szerkesztősége
Nallam pikansabb a story, mivel a NAV ügyintéző a kepembe mondott nehany dolgot, amikor eszrevettem, hogy a konyvelo nem konyvelt, elpattant egy mondat, es mar en vagyok Mo. top terroristaja. Mindenkinek azt javaslom, hogy menekuljon az orszagbol, a vallalkozonak semmilyen joga nincs egy konyvelovel szemben, legalizalt stroman rendszerben elunk.
Nem eleg, hogy kimenekultem a vallalkozasbola konyvelo miatt, meg ket szamot se tudottkivonni 3 honap alatt a KATA komyvelesben, majd ezt a NAV ügyintéző meg is tapsolta. (Gyakorlatilag hatba veregette a konyvelot, amig probaltam menteni a menthetot) Egyelore 2-12 ev borton es ket eve nem dolgozom, külföldi tavmunkas voltam. Varom a veget.
Életveszélyes Mo-n dolgozni es konyvelot fogadni.
A rendőrség le is rohant, elvitte a laptopom, mobilom.
Természetesen mar a munkanelkulisrgbol menekultem kulfoldi tavmunkaba.
Tessék.
Így képzeli egy volt állami bürokrata a probléma megoldását: szólíthassá fel, költsél jogi procedúrára, osztleszamilesz.
Ráadásul a lektorálatlan választban Pölöskei Pálné eleve azt sugallja, hogy az adózó adja csak át a könyvelőnek az EREDETI bizonylatot, hátha baj lesz belőle és nem tudja visszaszerezni azt.
Valójában számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat is, ha megfelel e törvény előírásainak (Szvt. 167.§ (5)).
Az elmúlt években pedig nemcsak a vonatkozó jogszabályi korlátok szűntek meg, de az adóhatóság szigorú álláspontját képviselő Czöndör Szabolcs se dolgozik már a KAVIG-nál és az üléspontjától nemrég látványosan megváltozott az álláspontja is. Így az elmúlt évben már a NAV se kiabál kígyót-békát a szkennelt, vagy eleve ki se nyomtatott PDF-ekre elméletben sem, a gyakorlatban meg pláne.
Ugye-ugye...
Szóval jó a másolat, sőt, jó az elektronikus másolat, sőt-sőt-sőt, jó a nyomtató felé tartó PDF is, amit még sosem nyomtattak ki. Sőt-sőt-sőt át kellene állni arra, ami az EU irányelv se tilt: a számla megjelenési formától függetlenül számla! Ezt például az olaszok és a lengyelek már továbbvittek és csak az a jó számla, ami keresztülment az adóhatóságuk szerverén. Tessék mondani, mikor állunk át erre a módszerre (végre-végre?
Bár egy bő évtizede még sokan kritizáltak érte, de egyre inkább abba az irányba haladunk, amit megjósoltam: A bizonylatok egyre nagyobb része sose kerül papírra, így aztán egyre kevesebb erdőt kell kivágni a bürokrácia érdekében.
A jogalkotó is lépthetne már és kimondhatná, hogy az elektronikus adat sokkal jobb, mint a papír és abbahagyhatná az elektronikus módszer kapcsán mindenki agyonszivatását. Ehhez persze az is kell, hogy a hivatalnoki siserehad is lejöjjön végre a papírimádatról, mert az jól láthatóan is csak addig tart, amíg a hivatalban vannak. Hiszen nekik is osztottak egy kis józan észt és pontosan tudják, hogy a papír egy XX. századi módszer volt. Most meg 2024-et írunk!