Csalók lebuktatására is használja a NAV a külföldről beszerzett jövedelemadatokat

Megosztás Tetszik

Egy példa erre, hogy fokozott figyelemmel ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azokat, akik rövid távra adnak ki szálláshelyet – hívja fel rá a figyelmet az EY. A tanácsadó cég szakértői szerint egy friss Kúria ítéletből már az is kiderül, minek köszönhető, hogy a hatóság akár előzetes próbavásárlás, adategyeztetés nélkül is képes több 100 milliós adóhiányt megállapítani.

Népszerű szállás-közvetítő portálokon hirdette ingatlanjait rövid távú kiadásra egy adózó, aki – mint az egy friss Kúria ítéletből kiderül – a tevékenységből származó jövedelmek után nem fizetett adót és bevallást sem nyújtott be.

Az ügy érdekessége, hogy a NAV nemzetközi megkeresés keretében kérte a külföldi adóhatóságok segítségét a hiányzó jövedelem feltárása érdekében. A külföldi adóhatóságok által a platformszolgáltatóktól beérkezett olyan adatok alapján, mint amilyen a vendégek foglalási adatai és a jutalékszámlák, pontosan meg tudta határozni az adózó be nem vallott jövedelmét.

A vizsgálat eredményeként közel 100 millió forintos adóhiányt állapított meg az adóhivatal. Ez után 200 százalékos adóbírságot is kiszabott a jövedelem eltitkolása miatt.

„A NAV rendelkezésére álló digitális adatvagyont egyre jobban hasznosítja. A fejlett adatelemzési képességek segítségével pedig olyan területeken is sikeresen tudnak célzottan ellenőrizni, amelyeken korábban nehézkesebben lehetett eredményt elérni” – mondta el Bajusz Dániel, az EY adóperes szakértője.

Az eset bizonyítja, hogyan lesznek évről-évre egyre precízebbek és pontosabbak az adóellenőrzések. Ma már nincs szüksége a NAV-nak arra, hogy próbavásárlásokat tartson; automatikus adatcserével vagy adatelemzéssel is képes volt összevetni a szálláshelyek hirdetési adatait az adóbevallás adataival. Ebben az ügyben ráadásul külföldi platformüzemeltetőktől jövő információk alapján állapított meg adóhiányt a hatóság. Ezek az információk olyan pontosak voltak, hogy becslési eljárást sem kellett az adóhatóságnak lefolytatnia. Ez rávilágít, hogy – különösen az uniós tagországok között – ma már gyors és hatékony a nemzetközi adózási együttműködés.

„Az adózók oldaláról ez fokozott körültekintést és óvatosságot igényel, ami azt is jelenti, hogy érdemes még a hatóság megérkezése előtt megvizsgálni a kockázatosnak ítélt kérdéseket” – tette hozzá Bajusz Dániel.

Az Európai Unió digitális platformokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettsége alapján a jövőben ezek az ellenőrzések még eredményesebbek lesznek, hiszen a hasonló online platformok kötelesek lesznek bizonyos adatokat automatikusan továbbítani az adóhatóságok számára.