hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Válogatás nélkül tüzel a NAV csodafegyvere?

  • adozona.hu

A vállalkozások jelentős része kivár, amíg nem tisztázódnak az ekáerrel kapcsolatos kérdések. Nem tudják például, hogy mihez igazítsák az ekáer folyamatainak kialakítását, IT rendszerét, miről tájékoztassák külföldi partnereiket – írja blogbejegyzésében Hegedüs Sándor az RSM DTM adóüzletág-vezetője.

Az idő halad, a bizonytalanság viszont nem csökken az ekáerben – állapítja meg a jegyzetíró. Igaz ugyan, hogy 2015. január 22-én 2015. március 1-jéig elhalasztották az ekáer próbaüzemét, azóta azonban semmilyen információ nem került napvilágra az esetleges jogszabály-módosításokat illetően, holott a nyitva álló mintegy negyven nap már több mint a fele eltelt.

Az ekáer próbaüzem meghosszabbításának indoka az volt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a piaci szereplők észrevételei alapján megvizsgálja az ekáer-szabályozás módosításának lehetőségét, és az alapján ahol indokolt, javasolja az Országgyűlésnek a törvény módosítását. Ebben természetesen nagy szerepet játszott az, hogy a jogszabály megalkotása során mellőzték a társadalmi egyeztetést, aminek következtében nem kerültek napvilágra a gyakorlatban megjelenő problémák.

A jelenlegi ekáer-szabályozás egyrészről több helyen pontatlan (gondoljunk csak az és/vagy viszonyára), így nem tükrözi a jogalkotói szándékot, másrészről pedig nem számol az elméleti elgondolás gyakorlati megvalósításának nehézségeivel sem. Maga az rendszerfelület működése sem tökéletes, hiszen az gyakran akadozik, sokszor ellentmond a hatályos szabályozásnak, nem teszi lehetővé az előírások betartását. Az alábbiakban ízelítőül felsoroltunk pár olyan bizonytalanságot, amelyre a vállalkozások alig két héttel a próbaüzem vége előtt még nem kaptak választ:

  • bizományosi értékesítések megítélése,
  • a közúti fuvarozással járó és úgynevezett álló ügyletek elkülönítése,
  • mi a követendő eljárás, ha bérmunka során a bérmunkázó nem ismeri a feldolgozott, elkészített áru értékét,
  • hogyan kell eljárni, ha fuvar közben változik a szállítási cím,
  • láncértékesítések esetén az üzleti modell alkalmazását teszi lehetetlenné a jelenlegi rendszer (üzleti titkok és kapcsolati érdekek sérülése),
  • külföldi partner által megbízott logisztikai szolgáltató átrakodása esetén az információáramlás elégtelenségének a magyar vállalkozó van kiszolgáltatva,
  • logisztikai célú átrakodások hatása az ekáer bejelentési szabályok alkalmazására, a jogkövető módon működő, a jogszabály által szankcionálható fél kiszolgáltatottsága az adatokat nem megfelelő módon szolgáltató üzleti partnerei irányába.

A fentieken túl további kérdés, hogy a piaci szereplők széles köre által javasolt egyszerűsítésekre sor kerül-e:

  • a belföldi fordított adózás alá eső termékértékesítések mentesítése az ekáer bejelentési kötelezettség alól, mivel az áfa csalás ez esetben nehezen kivitelezhető,
  • a mentességi határoknál kizárólag a forgalmi érték figyelembe vétele, mivel a tömeg adatok alkalmazásának fenntartása sok esetben vállalkozások gazdálkodását megnehezítő túlzott adminisztrációhoz vezet.

Tapasztalataink szerint a vállalkozások jelentős része kivár, amíg a fenti kérdések tisztázásra kerülnek, mivel nem tudja, mihez igazítsa ekáer folyamatainak kialakítását, IT rendszerét, miről tájékoztassa külföldi partnereit. A bírságolást ugyan elhalasztották március 1-jéig, de az érdemi felkészülés még nem tudott megkezdődni, mivel a részletszabályok jelentős része ismeretlen!

Kérdés, hogy a jogalkotók tanulnak-e a korábbiakból és a jelenlegi módosításoknál alkalmazzák e ténylegesen a társadalmi egyeztetést, illetve a jogalkotásról szóló törvény ama rendelkezését, miszerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

Amennyiben ezekre nem kerül sor, akkor a NAV új fegyvere könnyen elszabadult hajóágyúként viselkedhet, rombolva a gazdasági szereplők jogos igényét a jogbiztonságra, hiszen a vállalkozások számára a lehetősége sem lesz meg annak, hogy jogkövető módon az ekáer-szabályokat betartsák. Március elsejéig az idő vészesen fogy! – figyelmeztet a blog írója. 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink