Tényleg minden számlát lát jövőre a NAV?

Megosztás Tetszik

Ugyan helyes célkitűzés az áfacsalások megakadályozása a tisztességes vállalkozások érdekében, de a számlázó programok bekötése a NAV-hoz nem jelenthet teljes körű megoldást. Ez ugyanis jogi és gyakorlati akadályokba ütközik, és továbbra is megkerülhető marad – véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.

Jövőre a tervek szerint az elektronikusan kiállított számlák elkészítésével egy időben azok adatait (ha áfatartalmuk eléri a 100 ezer forintot) online megkapja a NAV. Emellett 2017. július 1-jétől a vevő is köteles lesz a 100 ezer forint feletti beszerzési számlái adatait tételesen megküldeni az adóhatóságnak, így a két adat összefuttatható. Ez alapján ki lehet majd szűrni, hogy mind a két szereplő bevallásában benne van-e minden beszerzés és értékesítés.

Zara László azonban a jelenlegi jogszabályi keretek között nem tartja elérhetőnek a vállalkozások teljes körét. Ugyanis az EU áfairányelve nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok minden vállalkozást számítógéppel történő számlázásra kötelezzenek, így az elektronikus számlázást sem várható el. Vagyis a vállalkozások kézi, számlatömbös számláit továbbra sem fogja azonnal látni a hatóság.

Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a szállítók, hanem a vevők adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton. Az áfairányelv tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túl bármely uniós tagország általános jelleggel többletkötelezettséget írjon elő. Ha pedig a vevő adószáma nem szerepelhet kötelezően a számlán, akkor a számlázási adatokból nem lehet majd automatikusan ellenőrizni az áfabevallásokat.

Jelenleg még kevesen használnak elektronikus (nem kinyomtatott) vagy számítógéppel támogatott (géppel készített, de papírra nyomtatott) számlázást. Mintegy 1,5 millió adóalanynak jelentene plusz költséget és feladatot, ha kötelező lenne áttérni az elektronikus számlázásra.

Az intézkedés bevezetése az egyébként elektronikusan számlázóknak is többletfeladatot és költséget jelent a folyamatos online (vagy időszaki) kapcsolat biztosítása miatt, és a NAV oldalán is jelentős fejlesztést tesz szükségessé, melynek megtérülését csak akkor lehetne felmérni, ha tudnánk, hogy az intézkedéstől mennyi plusz bevételt várnak. A kézzel kiállított számlák és a 100 ezer forintra leszállított áfahatár miatt a könyvelők feladatai is növekszenek, miközben a nagy értékű elektronikus számlák esetében feleslegessé válnak ők is és az áfabevallások is.

Kérdéses, hogy évi kb. 2-3 milliárd darab online beérkezett számlát és áfabevallási tételt fel tud-e majd feldolgozni a hatóság, mert az 1 millió forintot meghaladó áfatartalmú számlák és összesítő tételes jelentések feldolgozottságáról nincs információ. Az elképzelés bizalmi kérdéseket is felvet: nincs biztosíték arra, hogy a NAV a vállalkozásról megismert adatokat valóban csak az adóztatásra használja, és nem "szivárogtat", és a rendszer kialakításakor korrupciós kockázattal is számolni kell.

Az új lépés mellett szól, hogy előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a tisztességes vállalkozások, és a költségvetés plusz bevételekhez juthat. Ugyanakkor az adóhatóság továbbra  is csak azokat fogja látni, akik számlát állítanak ki, a teljesen feketén működőket továbbra sem. A rendszer megkerülhető maradna, miközben a becsületes adózókra plusz költségeket és plusz feladatokat róna – fejtette ki Zara László. Így csak a vállalkozói érdekképviseletekkel, az adózási és könyvelői szakmai szervezetekkel és informatikai szakértőkkel történő egyeztetések után tartja megvalósíthatónak az ötletet.