Személyes megjelenésre idézés adóügyekben: ügyfél vagy tanú?

Megosztás Tetszik

Adóügyekben szinte mindig sor kerül személyes megjelenésre idézésre. Kérdés, hogy az idézett személy helyett megjelenhet-e a képviselő? A kérdés megválaszolásához tudnunk kell, hogy az adózót saját ügyében ügyfélként, más ügyében nyilatkozat tételre, vagy más ügyében tanúként idézték-e. Az adóhatóság jogszabályi háttérként mindig az Art. 122. paragrafusára hivatkozik.

Ha az adóhatóság az adózót más ügyében (vele szerződéses kapcsolatban lévő) nyilatkozat tételre vagy tanúként idézi, akkor az adózó köteles személyesen megjelenni. Helyette képviselője nem járhat el. Ez esetben teljesülnek az Art. 122. § -ában foglaltak: az adózó személyes megjelenése szükséges.

Más a helyzet, ha adóhatóság felhívja az adózót, hogy saját ügyében ügyfélként jelenjen meg. Az Art. 7. § (1) bekezdése alapján, miszerint ha az adózó az adóhatóság előtt nem kíván személyesen eljárni, akkor képviseletről gondoskodhat. Gyakran előfordul, hogy az adóhatóság nem fogadja el a képviselő személyes megjelenését, és ragaszkodik ahhoz, hogy az ügyfélként idézett személyesen jelenhet meg, képviselője útján nem. Ez az adóhatósági gyakorlat ellentétes az Art. 122. § -ában foglaltakkal, mert ilyen esetben az adózó személyes megjelenése nem szükséges, csak lehetséges. A Ket. 40. § (1) bekezdése szerint „Ha jogszabály nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja (…) eljárhat.” Tehát törvénynek kell előírni az ügyfél személyes eljárását. Idézet Dr. Kilényi Géza professzor Ket.  -hez fűzött kommentárjából: „Vannak olyan eljárások, amelyekben az ügyfél csak személyesen járhat el, képviselője útján nem (ilyen pl. a házasságkötési eljárás). Ezt az adott ügykategóriára vonatkozó jogszabály mondja ki. Ilyen jogszabályi rendelkezés hiányában az ügyfél dönthet úgy, hogy őt meghatalmazottja képviselje az eljárásban”. Nincs olyan jogszabály, amelyik kötelezően előírná, hogy adóügyben az ügyfél csak személyesen járhat el.