Pénzügyi intézménynek minősül-e a Wise, a Revolut és a PayPal: be kell-e ezeket jelenteni a NAV-hoz?

Megosztás Tetszik

Cégünk rendelkezik Wise (TransferWise), Revolut és PayPal külföldi bankkivonattal. Le kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a fent említett szolgáltatóknál vezetett számlákat, hogy azok megjelenjenek a cég törzsadatán? – kérdezte olvasónk. Juhász Tibor adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. számú mellékletének 1.24. pontja írja elő, hogy a cégbejegyzésre kötelezett gazdasági társaság adózó „külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját” köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni.

Akkor ki is az Art. 1. melléklet 1.24. szerint a fenti említett adatokat bejelenteni kötelezett gazdasági társaság adózó?

Erre az Art. 1. melléklet 17.2. pontja ad választ:
„ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét” – tehát csak a cégbejegyzésre kötelezett gazdasági társaság adózó.

Mit is kell neki bejelenteni?

Az adózó külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes pénzforgalmi számlaszámát, a pénzforgalmi számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a pénzforgalmi számla megnyitásának és lezárásának napját.

Az Art. nem tartalmaz saját definíciót a pénzintézetre, és a hitelintézetekről, a jogszabály a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 7. § (1) definíciója szerinti fogalmat használja, mely kimondja, hogy pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás. Ebből arra következtethetünk, hogy külföldi pénzintézet az Art. fogalomrendszerében a Magyarországon le nem telepedett bank és más hitelintézet, mert ha letelepedett, akkor fióktelephelye útján végezheti itthon a tevékenységét, akkor viszont itthoni, így azt meg nem adózó jelenti, természetesen területen kívülre ez nem igaz, ezek a szabályok rájuk nem vonatkoznak.

Azt, hogy mi a pénzügyi vállalkozás szintén nem tudom, de azt igen, hogy a Hpt. 3. § (1) szerint a „pénzügyi szolgáltatás” a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:

• a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása;
• b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;
• c) pénzügyi lízing;
• d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása;
• e) elektronikus pénz kibocsátása;
• f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papíralapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak;
• g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
• h) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
• i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése;
• j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
• k) hitelreferencia-szolgáltatás, valamint
• l) követelésvásárlási tevékenység.

Ebből azt feltételezem, hogy az a pénzügyi vállalkozás, aki fentieket csinálhatja.

A NAV Központi Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának szakmai véleménye szerint a PayPal nem minősül pénzintézetnek, ezért a PayPal-számlákat nem kell jelenteni a T201T nyomtatványon. (Meg kell jegyezni, ezt a NAV is rendre feltünteti állásfoglalásainak végén, hogy ez a hatósági szakmai vélemény nem bír jogi kötőerővel), így én is csak állpontot tudok képviselni, ami éppen nem feltétlen fogja osztani a NAV álláspontját.

Szóval akkor mik is a kérdésben szereplő ,,szolgáltatók, digitális pénzügyi szolgáltatók”, amelyek működése számos szabályozási kérdést vet fel, így a Revolut, a Wise és a PayPal?

2022 évelején például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntött arról, hogy mivel nem rendelkezik magyarországi banklicenccel a Revolut, a nemzetközi vállalat mostantól nem férhet hozzá a forintalapú fizetési rendszerhez. A fogyasztók számára ez elsőre kedvezőtlen fejleménynek tűnhetett, de a szabályozói döntések pont az ő érdekeik érvényesülését hivatottak szavatolni.

Internetes portál (Index) megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank összefoglalta, hogy mik a legnagyobb nehézségek, problémák szabályozói oldalról az ilyen új digitális fizetési szolgáltatóknál. A jegybank elsőként a határon átnyúló hitelintézeti működési forma jelentette kihívást nevezte a legfontosabbnak: ilyen a litvániai Revolut Bank UAB és a luxemburgi PayPal (Europe) S.á r.l. et Cie. Esetükben ugyanis a cégek működését nem az MNB, hanem egy másik EGT-tagállamban székelő jegybank/pénzügyi felügyelet engedélyezi és ellenőrzi. Így például a cégek tőkeerejét, belső folyamatainak szabályozottságát, személyi, tárgyi feltételeinek meglétét, informatikai, illetve a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás kiszűrésére vonatkozó biztonságosságát közvetlenül nem látják.

Ebből nekem az következik, hogy az MNB ezeket hitelintézeti működési formába sorolta, így megfelelnek a Hpt. tevékenységi és fogalmi feltételeinek, ezért álláspontom szerint, – ellentétben a NAV 2018-as PayPal hatósági szakmai véleményével szemben, mely jogi kötőerővel nem bír –, kimeríti az Art. 1. melléklet 1.24. szerinti bejelentési kötelezettségét a 17.2. szerinti alanynak. De azt is mondhatom, hogy a kérdésben levő digitális pénzügyi szolgáltatók megfelelnek a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 7. § (1) pénzügyi intézmény fogalmának, így véleményem szerint a kérdésben is szereplő Wise (TransferWise), Revolut és PayPal ebben az esetben vélhetően megfelel a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások fogalomrendszerének. Ez természetesen csak álláspont és vélemény.