adozona.hu
A pénzforgalmi korlátozásról – példákkal
//test-adozona.hu/adozas_rendje/Penzforgalmi_korlatozas_Q4VTK4
A pénzforgalmi korlátozásról – példákkal
Tetszik
Az adóhatóság, annak érdekében, hogy visszaszorítsa a fekete-, illetve szürke kereskedelmet, korlátozásokat vetett ki már régebben a készpénzzel lebonyolítható ügyletek mértékére. Az adótörvényekben meghatározásra került, hogy kik azok az adóalanyok, akik kötelesek pénzforgalmi számla nyitására, azaz kiknek kell rendelkezni bankszámlával.
A szabály közvetett lényege a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése. Ezzel, és az egyéb, speciálisan erre a célra alkalmazandó átvilágítással, adatszolgáltatással nem csak a hazai adóhatóság, hanem a globális rendszer célja is az ügyletek tisztasága, átláthatósága, a nemzetgazdasági károk elkerülése.
Azon személyek/gazdálkodók számára, akik rendelkeznek bankszámlával, az adótörvények meghatároznak egy maximum készpénzforgalmat, ezzel is rákényszerítve az adózókat a banki megoldások használatára. Azok számára viszont, akik nem rendelkeznek bankszámlával, vagy a gazdasági tevékenységükhöz nem kötelező a bankszámla, továbbra is a korlátozásmentes készpénzforgalom engedélyezett.
A bankszámlanyitásra kötelezettek körét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése határozza meg. Eszerint a beföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Ezt kötelező a rendszeres gazdasági tevékenység végzésére használni, bejelenteni az adóhatósághoz és az adóhatósággal kapcsolatos elszámolásokhoz is használni kell.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:
Természetesen a cikk a példákat úgy hozza fel, hogy az a lehető legszigorúbb esetet vázolja, azaz ugyan az a partner ugyan azzal a szerződéssel teljesít.
Értelmezésem szerint az Art. szerint a 1.5 M Ft-os korlát szerződésenként értelmezhető amit egy hónapon belüli teljesítéshez kapcsolódik.
A második példában nem derült, ki hogy a 4 kifizetés 1 szerződéshez kapcsolódik vagy 4 külön szerződésből ered, ami nem elhanyagolható körülmény.
Kérem a cikk tisztázását.
Köszönettel,
Gergely
Értelmezésem szerint az Art. szerint a 1.5 M Ft-os korlát szerződésenként értelmezhető amit egy hónapon belüli teljesítéshez kapcsolódik.
A második példában nem derült, ki hogy a 4 kifizetés 1 szerződéshez kapcsolódik vagy 4 külön szerződésből ered, ami nem elhanyagolható körülmény.
Kérem a cikk tisztázását.
Köszönettel,
Gergely
Kedves Hozzászóló!
A 40-es nyomtatvány alap esetben a kapcsolt felek közöttire szolgál, azonban más felekkel folytatott ügyleteket is csak ezen lehet bejelenteni, nincs rá más nyomtatvány. Gyakorlati oldalról a NAV ezt nem kifogásolja.
Az art 114.§ eleve tiltja valóban, de nem azt jelenti, hogy nem tudják túllépni, és azt bejelenteni nem kell.
Sajnos a készpénzfizetési korlát nem csak kapcsolt felekre vonatkozik, hanem minden bankszámlával rendelkező adóalanyra. Az, hogy van-e bejelentés vagy nincs a nyomtatványon nem mentesít a bírság alól, maximum az adózó azt kockázatatja, hogy a NAV találja meg a hibát, és akkor még mulasztási bírságot is kap.
1./ A készpénzfizetési korlát havi 1,5 millió forintos összegét szerződésenként kell figyelembe venni rendeltetésszerű joggyakorlás esetén.
2./ Az ART 114. par. eleve tiltja ezen összeg túllépését, azért azt bejelenteni sem lehet.
3./ A 40-es nyomtatvány kifejezetten a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben, készpénzben teljesített kifizetések bejelentésére szolgál (ART 40. par.). De ez sem írja felül az 1,5 milliós határt!
4./ A cikk szerinti 2-es példa, is csak akkor igaz, ha
-a két adóalany kapcsolt vállalkozás, és
-a 4x400 forintos kifizetés egy szerződésből származik.
Ebben az esetben a 40-es nyomtatványon a bejelentést a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
vevőjének, tehát a kifizetőnek kell benyújtania! (A 20-20 ezres bírság így is megáll.)
Kiváló cikk, azzal kiegészítve, hogy a NAV nem szigorú hanem inkább rutinos a készpénzfizetési küszöb átlépése okán kiszabott bírságok terén. Ehhez azonban ezt célzó ellenőrzés is kell, de arra - főleg Budapesten - már jelentősen csökkent a kapacitás.