Ötletel az MKIK: a NAV készítse el a kisvállalkozások adóbevallását is

Megosztás Tetszik

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezi, hogy a munkavállalókhoz hasonlóan a kisvállalkozások adóbevallását is az adóhatóság készítse el a jövőben, később pedig a nagyobb vállalkozásokra is kiterjedhetne ez a gyakorlat – jelentette be a kamara elnöke Nagykanizsán.

Parragh László a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlését követően beszélt arról, hogy a javaslatuk szerint négy év alatt lehetne kiterjeszteni a kisvállalkozásokra, hogy az adóhatóságtól közvetlenül megkapják a bevallásukat. „Ez sokaknak nem tetszik, de klasszikusan ez a bürokráciacsökkentés” – fogalmazott az elnök.

A kisvállalkozásoknak nem kellene külön fizetniük a bevallás elkészítéséért, később ez a bevalláskészítési gyakorlat kiterjedhetne a nagyobb vállalkozásokra is – tette hozzá Parragh László.

Az MKIK elnöke ismertette, hogy a kormányzattal együttműködve 2010 óta több mint ötven olyan program valósult meg, amely kamarai kezdeményezésre indult. Ide sorolta a magánszemélyek adóbevallásának adóhatósági elkészítését, amely – állítása szerint – a könyvelők és adótanácsadók ellenérzését váltotta ki, de hozzátette, ennek révén csökkenhetett ötödével, mintegy 4 ezerrel az adóhatóság létszáma is, hiszen nincs szükség olyan nagy létszámú ellenőrzési apparátusra. Szintén kamarai kezdeményezés volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetének háromról kétszintűre csökkentése – jegyezte meg.

Parragh László kitért arra is, hogy a külföldön munkát vállaló magyar dolgozók visszacsábítása miatt kezdeményezték a bérfelzárkóztatási programot, mert „ha rövidtávon ezt az intézkedést nem tesszük meg, középtávon kiürül az ország”. Az elvándorlás üteme csökkenőben van, de a reálgazdaságban foglalkoztatott mintegy 3,1 millió ember mellett mintegy 300 ezer magyar dolgozik külföldön, ez a 10 százalék pedig „a magyar munkavállalók színe-java” – mondta.

A kamara elnöke szerint a tudás és a gazdaság összekapcsolása az egyik legaktuálisabb feladat. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a kutatás-fejlesztés-innováció területén nem állunk jól, szigorítani kellene például a költségek kiáramlásán.

A közoktatás helyzetére utalva azt mondta: az iskolákban nem azt tanítjuk, amire az életben a gyereknek szüksége van, hiányzik a pénzügyi, a digitális és a nyelvtudás, elsősorban az angol megfelelő ismerete. A középfokú képzés kapcsán egyebek mellett arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben 100 ezerrel csökkent ezen a szinten a gyerekek létszáma, 86 ezren tanulnak kevesebben szakközépiskolákban, de csak 14 ezerrel kevesebben a gimnáziumokban, mert azok elszívó ereje megmaradt.

Úgy fogalmazott, a felsőoktatás területén is „kiásták a csatabárdot”, amikor arra világítottak rá, hogy az 550 ezer férőhely ellenére csupán 290 ezer hallgató van, amely 2020-ra 250 ezerre csökken. A konfliktust itt is az okozza, hogy egyetemeket, szakokat senki nem akar bezárni – mondta.

Az MKIK elnöke utalt rá, hogy a következő napokban tartja küldöttgyűlését az MKIK és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) is. Az utóbbi kapcsán emlékeztetett arra, hogy a kamarai működés logikájával ellentétes gazdálkodási visszásságok miatt kezdeményezte a BKIK elnökségének távozását, mert az üzleti közösség bizalmának visszanyerése elengedhetetlen.

Átalakul a választott bíróságok rendszere, az agrárkamarán kívül minden további szervezet az MKIK-ba fog beolvadni. Hatékonyságot remélve ettől új szervezeti rendben igazgatóságot hoznak létre a választott bíróság élén, vezetője pedig nem választással, hanem kinevezéssel kerül a pozíciójába – közölte Parrag László.

Az MKIK elnöke végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamarának hitelessége érdekében nem szabad részt vennie a választási küzdelmekben, mindent el kell követni, hogy semleges maradjon. Nekünk az aktuális kormány, az önkormányzatok és a megyei közgyűlések a partnereink, mert a vállalkozóknak az az érdeke, hogy elmondják, mit kellene tenni az adott térségben – fogalmazott.