Osztalékfizetés készpénzben? Így lehetséges

Megosztás Tetszik

Kifizethető-e az osztalék készpénzben, ha igen, hogyan kell azt könyvelni, és be kell-e jelenteni? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Kft. két belföldi magánszemély tulajdonosa 10-10 millió forint osztalékot vesz fel a 2015. évi eredmény után, amit a közgyűlés már jóváhagyott. Olvasónk kérdései ezzel kapcsolatban:

1. Kifizethető-e nekik az osztalék készpénzben úgy, hogy a levonásokkal csökkentett összeget vennék fel a bankszámláról külön-külön személyesen?

2. Ebben az esetben a könyvelésben be kell-e a pénztárba is vételezni a felvett összegeket, annak ellenére, hogy a magánszemélyek veszik fel a bankszámláról a nekik járó osztalékot?

3. A készpénzes kifizetést kell-e valamilyen nyomtatványon jelenteni a NAV felé? (Mivel meghaladja a havi 1,5 millió forint készpénzfizetési korlátot.)

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 38. paragrafusának (2) bekezdése alapján a belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat.

Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon fizetési számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.

Az Art. 38. paragrafusának (3a) bekezdése szerint pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 14. paragrafusának (8) bekezdése értelmében a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább

– a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről,
– a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól,
– a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról,
– a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről,
– a napi készpénz-záróállomány maximális mértékéről,
– a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról,
– az ellenőrzés gyakoriságáról,
– a pénzszállítás feltételeiről,
– a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és
– a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

Az első két kérdésre válaszolva, a kérdés szerinti társaságnak a kifizetések során elsődlegesen a pénzkezelési szabályzatában írtaknak megfelelően kell eljárnia olyan módon, hogy a kifizetések szabályszerűsége és jogcíme utólagosan – bizonylatokkal is megfelelően – igazolható és alátámasztható legyen mind a számvitel tekintetében, mind egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során.

A pénzkezelési szabályzat tartalmát és a pénzkezelés helyes gyakorlatát illetően részletes tájékoztatót tett közzé a NAV a honlapján:

A harmadik kérdésre a következő válasz adható: mivel a magánszemélyek (a kérdésben írt információk szerint) nem minősülnek pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak, illetőleg a kifizetésre nem termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás keretében kerül sor, így esetükben nem kell figyelembe venni az Art. 38. paragrafus (3a) bekezdésében szabályozott készpénzfizetési korlátot.