adozona.hu
Ítélőtábla: nem elég elektronikusan megküldeni a számlát, azt vissza is kell igazolni
//test-adozona.hu/adozas_rendje/Nem_eleg_csupan_a_szamlat_elektronikusan_me_LZVKPF
Ítélőtábla: nem elég elektronikusan megküldeni a számlát, azt vissza is kell igazolni
Tetszik
Érdekes bírósági döntés látott napvilágot a közelmúltban. A perbeli ügyben a hitelező egy könyvelőiroda, az adós pedig egy olyan vállalkozás, amely több mint 1 milliós számlát hagyott hátra.
Mivel továbbra sem mutatkozott fizetési hajlandóság, az adós ellen felszámolási eljárást indítottak. A bíróság azonban nem a hitelezőnek, azaz a könyvelőirodának adott igazat, hanem a nem fizető adósnak.
A tényállás szerint a könyvelőiroda szerződést kötött az ügyféllel, amelyben részletesen leírták, hogy a könyvelő és a cég milyen e-mail-címeken kommunikál egymással.
A megbízási szerződés értelmében a felek elsődleges kapcsolattartási csatornaként az elektronikus levelezést (e-mail) kötötték ki, és úgy rendelkeztek, hogy a szerződésben megadott e-mail-címükre küldött leveleket írásban kézbesítettnek tekintik. (Könyvelőirodáknál egyre inkább ez a bevett gyakorlat.)
A felek az okiratban egyező akarattal rögzítették, hogy amennyiben a szerződésben rögzített e-mail-címre érkezett levélre 3 munkanapon belül nem reagálnak, a kapott levél tartalmát elfogadottnak tekintik. A megbízási szerződésben a felek kifejezetten kikötötték, hogy a számla elektronikus úton (vagyis e-mailben) történő megküldésével a számlát kézbesítettnek kell tekinteni.
A felek megbízási szerződésben rögzített szándéka tehát egyértelműen arra irányult, hogy az e-mailben küldött üzeneteket visszaigazolás nélkül is kézbesítettnek (a másik félhez megérkezettnek) és nem vitatottnak kell tekinteni, ha 3 munkanapon belül nem érkezik vitatást tartalmazó nyilatkozat a másik féltől.
A könyvelőiroda mindig a megadott e-mail-címre küldte a számlákat, és azon levelezett az ügyféllel. A felszámolási eljárásban azonban az adós cég azt nyilatkozta a bíróságnak, hogy ezeket a számlákat nem kapta meg. Ennek alapján az ügyben eljáró Fővárosi ítélőtábla – a felek között létrejött megbízási szerződésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával – kimondta: kizárólag az az e-mail minősül átvett levélnek, amit az adós vissza is igazolt, hogy megkapta.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mivel indokolta döntését a bíróság, valamint, hogy mit tehetünk, hogy elkerüljük a hasonló eseteket!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (9) , melyek közül a legfrissebbek:
Egy nemrégiben történt perünkben egy felmondást követően jelentős megbízási díjat meg nem fizető megbízónknál a bíróság a rászletes szerződés, elszámolás, órakimutatás alapján, amit még a megbízó volt pénzügyi vezetője is elismert (az cég egy más ternészerű vita miatt mondott fel, t.i. könyvelőként korrupciós ügyben nem voltunk/vagyunk hajlandóak közreműködni..) azt találta mondani az indokolásban, hogy nem bizonyítottuk hogy az egyes munkákat egyesével megrendelte az ügyfél írásban... meg hogy a tanácsadási és admin munkaórák megalapozottak... mindeközben a könyvelő mint megbízott ügyeket lát el a legjobb tudása szerint, az ügyfél érdekében eljárva... és nyilván nem szükséges egyesével megrendeltetni a napi admin feladatokat, elvégzett küllön munkákat (pl. szerződés nyilvántartás ha az nincs az ügyfélnél és kell az éves záráshoz, elhatárolásokhoz stb.). Felháborító és roppant káros a tisztességes piac szereplőkre amikor a bíróság nyilvánvalóan ostobaságokkal próbálja a védeni a védhetetlent. A bíróságba vetett bizalom mélyponton van kis hazánkban, és ezt egyebek mellett az ilyen ítéletek okkozzák.
Tisztelt Hozzászóló Szakértők!
Frissítettük a cikket, amelyben megtalálják a kattintható linkeken a határozat indoklását.
Üdvözlettel: az Adózóna Szerkesztősége
11.Fpkf.43.768/2020/2
Sajnos az ítéletet nem találtam meg a Határozatok Tárában, de máshol se. Örülnék egy linknek, ahonnan letölthető lenne.
Az ítélet egészen hihetetlen, de látom, hogy honnan fúj a szél. A felszámolási eljárásban a felszámoló "védte" a céget, mert a könyvelő "odavágott" egy utolsó, nagy számlát.
Valóban körültekintőbben kellett volna a könyvelőnek kézbesítenie.
Így viszont korántsem általános az eset, hanem nagyon specifikus, így a cikk címe félrevezető:
Továbbra is lehet számlát e-mailen küldeni, visszaigazolás nélkül is!
@Vadász Iván: Az mondjuk elég trükkös lett volna, ha ezt bizonyítékként figyelembe veszik. Minden más esetben tényleg az lenne, hiszen a vállalkozás kap egy számlát, ha azt eljuttatja a könyvelőnek, hogy könyvelje le, vonja le az áfát, stb., akkor ez valóban bizonyítaná, hogy megkapta. De így, hogy a könyvelőtől származó számláról van szó, az csak annyit bizonyítana, hogy a könyvelő tudott a számláról - ami nem meglepő, hiszen ők állították ki. :)
11.Fpkf.43.768/2020/2
Kedves Vadász Iván,
Ez felszámolási eljárás elrendelésére indult, ahol nem vizsgálnak könyvelési anyagokat, nincs tárgyalás, csak igazolni kell a bíróság felé, hogy a fizetési határidő időpontjáig nem történt teljesítés, a szerződés alapján kiállított számlák el lettek küldve az adósnak.
Üdvözlettel
Tehát a NAV alkalmazhatja a "el sem olvastad, akkor is tudomásul vetted" jogát az ügyfélkapura küldött levelekkel kapcsolatban minden cég és magánszeméllyel szemben...
Más nem...
Csókolom demokrácia...
Melyik ítélet a cikk forrása?
Feltételezem, hogy a könyvelőiroda a ki nem egyenlített számlákat bekönyvelte, tehát ezek a számlák kötelezettségként kerültek feltüntetésre az adós számvitelében, valamint az ehhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonására sor került az adós áfa bevallásában. Ezen körülményeket a bíróságok nem vizsgálták. Ha ezeket a körülményeket a bíróságok figyelembe vették volna, akkor ez egy bizonyítékul szolgáltak volna arra, hogy a számlákat az adós befogadta és elismerte.