adozona.hu
Nagy pofont kapott a NAV a Kúriától
//test-adozona.hu/adozas_rendje/Nagy_pofont_kapott_a_NAV_a_Kuriatol_NUNB8W
Nagy pofont kapott a NAV a Kúriától
Az adóhatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához egy jogerős bírósági ítélettel szemben, amely új eljárásra kötelezte a hivatalt azt követően, hogy az érdemi ellenőrzés nélkül elutasította az adózó önellenőrzési kérelmét.
A felperes Magyarországon bolti kiskereskedelmi tevékenységet végez, közvetetten az egy Ausztriában székhellyel rendelkező vállalkozásnak a 100 százalékos leányvállalata. Magyarországon kapcsolt vállalkozása egy kereskedelmi kft.-nek, egy vállalatcsoportba tartoznak és egymásnak is kapcsolt vállalkozásai – írja az ügy egyik szereplőjéről a Kúria közleménye. Emiatt az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. XCIV. törvény (továbbiakban: ágazati különadó törvény) 7. § alapján árbevétel összeszámítása útján volt köteles a különadó fizetésére.
A felperes 2010-es adóévet érintően önellenőrzést végzett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 124/B §-a alapján. A felperes az önellenőrzés révén mentesülni kívánt a bolti kiskereskedelmi tevékenysége után fizetendő ágazati különadó alól, önellenőrzésében az adóalapot és a fizetendő adó összegét 0 forintra helyesbítette. Az önellenőrzés részét képező nyilatkozatában kifejtette, hogy az ágazati különadó rendelkezései ellentétesek az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó kötelező elsődleges jogforrásaival. Az adóhatóság érdemi ellenőrzés lefolytatás nélkül, az uniós jogba ütközés elvetésével, a kérelmét elutasította.
Az alperesi határozattal szemben előterjesztett keresetében a felperes annak megállapítását kérte, hogy az ágazati különadóról szóló törvény rendelkezései ellentétesek az EU közvetlenül alkalmazandó elsődleges jogforrásával. Kifejtette, hogy a magyar szabályozás hatásaiban és alkalmazása során a külföldi tulajdonban álló élelmiszerkereskedelmi vállalkozásokat hátrányosabban érinti, mint a magyar tulajdonban lévő élelmiszerkereskedelmi vállalkozásokat.
Az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban született C–385/12 számú ítéletet követően az első fokú bíróság az alperesi határozatot az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletében arra a következtetésre jutott, hogy az ágazati különadó törvény 7. §-ának adóalap összeszámítási szabálya – együttesen a sávosan progresszív és erős emelkedést mutató adósávokkal – alkalmazása során hatásaiban kizárólag az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozások többségi befolyása alatt működő adóalanyokat érintette hátrányosan a bolti kiskereskedelmi szektorban, ezáltal megvalósította a más tagállamban honos társaságok közvetett hátrányos megkülönböztetését és ezzel megsértette az EUMSZ 49. és 54. cikkét. Erre figyelemmel az uniós jogrendbe ütköző szabály figyelmen kívül hagyásával kell a felperes adófizetési kötelezettségét megállapítani.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet, felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A keresetváltoztatás tilalmára, és a felülvizsgálati kérelemhez kötöttség elve miatt a Kúria nem vizsgálhatta a felperes „egy erősen progresszív adómérték”-re, az üzleti formán alapuló diszkriminációra, és az adóval a piac egyes résztvevői számára nyújtott tiltott állami támogatásra vonatkozó érveléseit.
A Kúriának a felülvizsgálati kérelem kapcsán abban kellett állást foglalnia, hogy a jogerős ítélet értelmezte helyesen a Bíróság ítéletét, vagy az alperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett érvelés szerint csak az ott írt feltételek együttes megvalósulása esetén következett be az uniós jogsértés. A Kúria teljes mértékben osztotta az első fokú bíróság ítéletében kifejtetteket. Az uniós jogsérelem megvalósult, mert felperes más tagállamban székhellyel rendelkező társaságnak a vállalatcsoportjába tartozó és a különadó legfelső adósávjába eső adóalanynak e kapcsolódás folytán a kapcsolt vállalkozása. Igazolt az a rejtett hátrányos megkülönböztetés, amelyre vonatkozóan a Bíróság a tagállami bíróság vizsgálatát lefolytatni rendelte.
Miután a közösségi jogrendbe ütközés – az alperesi állásponttól eltérően – megállapításra került, az első fokú bíróságnak rendelkeznie kellett arról a lefolytatandó eljárásról is, ahol az ebből fakadó jogsértő következmények korrigálásra kerülnek. A bíróságnak az Art. keretén belül kellett megtalálnia az eljárási megoldást. Az önellenőrzés olyan jogintézmény, amelyre az adózó elévülési időn belül jogosult. E jogintézmény akkor felel meg a céljának, rendeltetését akkor tölti be, ha alkalmas azoknak a bevallásoknak a korrigálására is, amelyek beadására az Alaptörvénybe, közösségi jogrendbe ütközés okán került sor. Helytálló volt tehát az első fokú bíróságnak az a kötelezése, hogy az adóhatóság a felperes önellenőrzését érdemben kell vizsgálnia és a felperest terhelő adófizetési kötelezettséget az összeszámítás szabálya mellőzésével köteles megállapítani.
Hozzászólások (0)