Melyik évre kell könyvelni az adófolyószámlák közötti átvezetést?

Megosztás Tetszik

Az egyes adónemek közötti – egyebek mellett a szochoszámlára történő – átvezetést kért, még 2015-ben olvasónk. A számlákon már csak idén januárban jelennek meg az összegek, melyik évre kell az átvezetést költségként könyvelni? – kérdezte. Juhász Tibor, okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértőnk válaszolt.

Olvasónk az egyes adófolyószámlák közötti átvezetésről érdeklődött kérdésében. Mint írta, 2015. október 20-án adta be az áfabevallást, melyben átvezetést kért különböző adónemekre. Mostanáig nem kapott értesítést ellenőrzésről. Szochóra jelentős összeget vezettetett át. Egyéni vállalkozóról van szó. A vállalkozás eredményét mindez a 2015. évben érintené, de az átvezetési idő (75 nap) csak 2016. január 4-én jár le.

Mivel a NAV-folyószámlán 2016-ban jelenik meg az átvezetés, akkor azt csak 2016-ban lehet költségnek lekönyvelni, vagy – mivel a 2015. évet érinti – az előző évre kell könyvelni? Olvasónk az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 37. paragrafusának (2) bekezdéséből próbálta meg levezetni a választ kérdésére, de nem sikerült arra vonatkozóan értelmeznie a rendelkezést.

Szakértőnk az Art. 43. paragrafusának (5) bekezdésében foglaltakra hivatkozva kezdte válaszát. Az említett passzus alapján a fennálló túlfizetés elszámolását az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy is kérheti az általa megjelölt adószámlára. Amennyiben a túlfizetés kiutalása iránti kérelem alapján ellenőrzési eljárás indul, annak jogerős lezárásáig mind az igény jogossága, mind a mértéke kérdéses, így arról sem az adózó, sem az adóhatóság nem rendelkezhet. Vizsgálni kell még a köztartozás és a végrehajtás esetét és annak sorendjét, illetve a jogorvoslatot is.

Ebből az következik, hogy addig, ameddig a NAV azt nem hagyja jóvá, vagy nem rendelkezik ettől eltérően, illetve másképpen, addig az adózói kezdeményezés nincs végrehajtva. Így addig, amíg az egyik számláról a másik számlára való jóváírás nincs "kvázi engedélyezve", addig nincs annak joghatása. Ebből következik, hogy csak az a nap lehet a költségelszámolás napja, amikor az átvezetést végre is hajtották.

Különösen fontos a vállalkozás jövedelmének megállapítása miatt a pénzforgalom teljesítése, azonban ebben az esetben nem értelmezhető az Art. 37. paragrafusának (2) bekezdése, mivel nincs közvetlen pénzforgalom, a (4) bekezdést kell alapul venni, míg az áfára a (4a) kekezdést, az időpontra vonatkozóan pedig az (5) bekezdés rendelkezései alapján kell eljárni, amiből következően a folyószámlán történő jóváírás napja lesz a költség érvényesíthetőségének a napja.