Meghatalmazások az adóeljárásokban

Bogdán Ágoston, dr. Pauker Zoltán, Andersen Zrt.

2023.05.11., 06:15 Frissítve: 2023.05.10., 16:34

Tetszik

A meghatalmazások szabályrendszere elsőre egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen valójában. Számos különböző jogszabály tartalmazza a vonatkozó előírásokat, így nem minden esetben könnyű megállapítani a pontos alkalmazandó jogot. Az alábbiakban áttekintjük ezeket a szabályokat és azt, hogyan alkalmazandók az adóeljárásokban.

A meghatalmazások olyan jognyilatkozatok, melyekkel szinte mindenki találkozott már akár a hétköznapi ügyintézések, akár a bonyolultabb jogi eljárások során. Ezek a speciális jognyilatkozatok lehetővé teszik, hogy személyes eljárás helyett más képviseljen minket és bizonyos meghatározott ügykörben eljárjon helyettünk.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) meghatalmazásra vonatkozó szabályai alapvető irányelveket határoznak meg az adóeljárásokban használt meghatalmazásokra. A Ptk. szerint a meghatalmazás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely lehetővé teszi a meghatalmazott számára, hogy a meghatalmazót képviselje, illetve az érdekében eljárjon. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen alakszerűségeket írnak elő jogszabályok a meghatalmazásra vonatkozóan!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.