adozona.hu
Levél az adóhivataltól – kézbesítési időpont felszámolás alatt
//test-adozona.hu/adozas_rendje/Levelet_kuld_az_adohivatal__kezbesitesi_ido_5BKPKW
Levél az adóhivataltól – kézbesítési időpont felszámolás alatt
Mi tekintendő az adóhatósági levél kézbesítési időpontjának: a végelszámoló által az átvételt megtagadó időpont, vagy az, amikor a megbízott ügyvéd átvette az értesítést? Az ügyben a Kúria döntött.
A felperes végelszámolás, majd felszámolási eljárás alatt állt, képviseletére a végelszámoló ügyvédnek adott megbízást. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 7. § (2) bekezdése szerint jogi személyt ügyvéd, ügyvédi iroda képviselheti. Ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg /(közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 40. § (7) bekezdés/.
Az elsőfokú bíróság helytálló meghatározása szerint döntenie kellett abban a kérdésben, hogy a felperes végelszámolója által az adóhatóság előtti eljárásban a cég képviseletére ügyvédnek adott meghatalmazás a cég felszámolásának elrendelésével továbbra is fennállt-e, avagy megszűnt, amelynek következtében melyik időpont: a másodfokú határozat átvételének a végelszámoló részéről történt megtagadása, 2011. december 27-e, avagy e határozatnak a jogi képviselő (ügyvéd) által postai úton való átvétele, 2012. január 2-a minősül kézbesítési időpontnak.
A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek (Ütv.) az ügyvédi megbízás megszűnését szabályozó 25. §-a, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvénynek (Cstv.) a felszámoló képviseleti jogát szabályozó 27/A § (2) bekezdése, a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló jogairól rendelkező 34. § (1)–(2) bekezdései, a cégnyilvánosságról a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek (Ctv.) a cégnyilvántartás közhitelességét kimondó 22. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel az Art.-nek az adózó képviseletét szabályozó 7. §-ára - helytálló jogértelmezéssel állapította meg, hogy a végelszámoló által az ügyvéd részére adott meghatalmazás a felszámolás elrendelésével nem szűnt meg. E jogszabályhelyekben foglaltak szerint ugyanis a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, képviseli az adós-gazdálkodó szervezetet, azonban e rendelkezések nem szüntetik meg a felszámolás kezdő időpontja előtt megkötött ügyleteket, ahhoz a felszámolónak a Cstv.-ben meghatározott kifejezett rendelkezésére van szükség. A felszámolás elrendelésének ténye tehát a jogi képviselő (ügyvéd) meghatalmazásának megszűnését nem eredményezi, a meghatalmazás érvényesen fennmarad.
A Kúria hivatkozik az EBH2010. 2147. elvi döntésre is, amely szerint: „a polgári eljárásban a gazdasági társaság meghatalmazottjaként szereplő ügyvéd képviseleti jogosultsága nem szűnik meg a társaság szervezeti képviselőjének személyében utóbb bekövetkezett változás miatt. A képviselet ellátására való jogosultság mindaddig megilleti, ameddig a cégjegyzékbe bejegyzett új szervezeti képviselő a meghatalmazást, illetve annak alapjául szolgáló megbízási szerződést fel nem mondja és a meghatalmazás megszűnését a bíróságnak be nem jelenti”.
A kézbesítés Art.-ben (124. §, 124/A §), Ket.-ben (40. § (7) bekezdés, 79. §), a postáról szóló 2003. évi CI. törvényben rögzített szabályai, az adóhatósági iratok kézbesítéséről szóló 7004/2008.AEÉ 7. APEH irányelvben foglaltak alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a másodfokú határozat szabályszerű kézbesítése a felperes jogi képviselőjének (ügyvédjének) történt 2012. január 2-án. E kézbesítés folytán pedig az Art. 164. § (1) bekezdésében foglalt, elévülési szabályok megfelelő alkalmazásával rendelkezett az elévült időszakra vonatkozó határozatrész hatályon kívül helyezéséről.
Hozzászólások (0)