hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lelépett a könyvelő, nem adja át az iratokat, mit tehet a cég?

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász
5

A gazdálkodók néha azzal a problémával szembesülnek, hogy a korábbi könyvelő többszöri felszólítás és megkeresés ellenére sem hajlandó átadni a könyvelési anyagot. Gyakran az érintett személy válaszolni sem hajlandó a megkeresésekre, illetve nem lehet vele felvenni a kapcsolatot a korábban megadott elérhetőségein. Kérdésként merülhet fel, ilyen esetben hogyan járjon el a gazdálkodó, hogy egy későbbi esetleges ellenőrzés során ne legyen a részére felróható, miért nem tudja bemutatni a könyvelési bizonylatokat.

Bizonylatok megőrzéséhez kapcsolódó kötelezettségek

A bizonylatok megőrzésével kapcsolatban az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 78. paragrafusának (2) bekezdése és az 1. számú melléklet 1.13. pontja, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 169. paragrafusa tartalmaz előírásokat.

Az Art. 1. számú mellékletének 1.13. pontja szerint az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy a lakóhelyével, illetve azt, ha a bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat – online hozzáférést biztosítva – elektronikusan őrzi meg. Az Art. 78. paragrafusának (2) bekezdése szerint az adózó az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre továbbíthatja, az adóhatóság felhívására azonban azokat három munkanapon belül be kell mutatnia.

Az Szt. 169. paragrafusának (1)–(2) bekezdései rögzítik, hogy a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.

Mivel az Art. 77. paragrafusának (1) bekezdése szerint a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is – úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen, ezért célszerű jegyzőkönyvbe venni, hogy a bizonylatok a cég korábbi könyvelőjének magatartása miatt nem állnak rendelkezésre.

A jegyzőkönyvnek célszerű tartalmaznia azokat a körülményeket, amelyek a bizonylatok, könyvelési anyagok elvesztéséhez vezettek, továbbá azokat a feladatokat, amelyeket a gazdálkodó a bizonylatok, könyvelési anyagok pótlása, a számviteli rend helyreállítása érdekében megtesz.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mit lehet tenni, ha nincs meg a könyvelési anyag!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (5)

A vállalkozások miért nem szkennelnek be minden számlát és bankszámlakivonatot, mielőtt átadják a könyvelőnek?
Igen sok időbe kerül, de legalább ellenőrizni tudnák, hogy minden számlát lekönyvelt-e a könyvelő.

Adózóna

Kedves Hozzászólók! Köszönjük visszajelzéseiket, cikkeinkkel igyekszünk segíteni olvasóinkat problémáik megoldásában, témajavaslataikat pedig örömmel fogadjuk és továbbra is várjuk. Az Adózóna csapata

Ruszin Zsolt

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületénél is hetente jelentkeznek ügyfelek, hogy eltűnt a könyvelő. Egyedül az MKOE ajánlja, hogy a nehéz helyzetbe került tagjai számára ügygondnokot szervez és kínál fel az ügyfél számára. A bajba jutott ügyfeleknek is mindig azt ajánljuk, hogy az MKOE tagjai közül válasszanak maguknak új könyvelőt.

glivi

Javaslok egy olyan cikket is, hogy mit tehet a könyvelő, ha az ügyfél (többnyire fizetési hátralékot hagyva) tűnik el, a könyvelési anyagát nem vitte el, nem jelentkezik érte, nem veszi át többszöri felszólításra esetleg postai küldeményként is visszajön az anyag.(Pedig iratőrzési hely NEM a könyvelő irodája)

buczimisi

Nagyon jó ez a cikk, olyan mintha nekünk írná az Adózóna a cikkeket, ha van egy problémám 2-3 héten belül írnak róla egy cikket. :) Idén rövid időszakon belül, 3 hónap alatt, négy olyan ügyfél keresett meg, akinek eltűnt a könyvelője és rendezetlen volt az elmúlt 2-3 évben a könyvelése, illetve a bevallásai, az íratok beszerzése folyamatban van, a rendőrség közbenjárásával.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink