Készpénzfizetési korlát: ezekre figyeljen, hogy megússza a bírságot!

Megosztás Tetszik

Kire, milyen ügyletekre, milyen szerződésekre vonatkozik a készpénzfizetési korlát, és kire, milyenekre nem? Ismertetjük a tudnivalókat.

Kétrészes cikkünkben áttekintjük azokat a fontos szempontokat és vitás kérdéseket, amelyek az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (új Art.) 114. § (3) bekezdésével kapcsolatban gyakran felmerülhetnek. A szabályozás lényege, hogy az Art. 1,5 millió forintban maximalizálja a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók között szerződésenként és havonta készpénzben kifizethető ellenérték összegét.

Nem új szabály a készpénzfizetési korlát

Bár a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezések nem új keletűek – már a korábban hatályos, régi adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény, a régi Art.) is tartalmazott erre vonatkozó szabályt, a gyakorlatban mégis újra és újra felmerülnek az előírás alkalmazásával kapcsolatos kérdések. Ez nem tekinthető meglepőnek, hiszen a törvényi előírások megsértése esetén a kifizetés teljesítője – valamint, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, a kifizetés jogosultja is – mulasztási bírság megfizetésére kötelezett. Ez a szankció hivatott arra ösztönözni az adózókat, hogy betartsák a vonatkozó szabályozást.

A szabály alkalmazása szempontjából az alábbi részletes feltételekre (tényállási elemekre) szükséges felhívni a figyelmet, a korlátozás ugyanis nem vonatkozik minden ügyletre, az alanyok, az alapügylet jellege és további tényezők alapján szűkíthető a 1,5 milliós készpénzfizetési korlátozás alá tartozó ügyletek köre.

Szankció

Az Art. készpénzfizetési korlátot szabályozó előírásának megsértése esetén a kifizetés teljesítője, valamint – a szabálytalan kifizetés elfogadása esetén – a kifizetés jogosultja a készpénzszolgáltatásnak a másfél millió forintot meghaladó része után 20 százalékos mulasztási bírságot fizet.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetjük, hogy kire és milyen ügyletekre vonatkozik a készpénzfizetési korlát.