Jól gondolja meg, mit tesz közzé a neten! Itt a NAV új ellenőrzési irányelve

Megosztás Tetszik

A világhálóra felkerülő adatok, információk bővülésével tovább erősítendő a nyilvánosan elérhető adatok kockázatelemzés során történő hasznosítása, amely különös jelentőséggel bír az internetes értékesítések vonatkozásában végzett ellenőrzéseket megelőző kiválasztás célzottá tételében – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által a 2014. évre közzétett ellenőrzési irányelvekről szóló tájékoztatóban. Kiemelt figyelmet kap továbbra is az áfacsalások felderítése, valamint az online pénztárgépes rendszertől kapott információk hasznosítása. Kiderült az is, hogy az egyes adónemeknél mire helyezi a hangsúlyt idén az adóhatóság. Közzétette a NAV az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket is.

Új kihívásokkal néz szembe az adóhatóság az adóalanyok ellenőrzésre történő kiválasztása során. A kockázatelemzés folyamatosan megújuló, fejlődő terület, melynek egyaránt meg kell felelnie a gazdasági környezet kihívásainak és a kormányzati elvárásoknak. A 2013. évtől kezdve bevezetett általános forgalmi adót érintő belföldi összesítő jelentés adatainak felhasználásával növelni kell a valószínűsíthetően áfa csalásokban résztvevő, fiktív számlákat kibocsátók, a fiktív számlák befogadásával, körbeszámlázással magasabb támogatási összeghez jutók, a belföldi termékértékesítéseiket közösségi termékértékesítésnek álcázók, a beszerzéseiket és így továbbértékesítéseiket is eltitkolók ellenőrzésre történő kiválasztásának arányát.

2012 októberében a kormány az adóelkerülési lehetőségek és azok módozatainak szűkítése érdekében döntött arról, hogy a kiskereskedelmi és szolgáltató szektor azon részében, ahol kötelező pénztárgépet használni, meg kell teremteni a pénztárgépek és az állami adóhatóság szervere közötti online kapcsolatot, amely nemcsak az eddigi manipulációs lehetőségek kiszűrésére alkalmas, hanem biztosítja az adóhatóság számára a – kockázatelemzési és az ellenőrzési feladatok ellátása szempontjából egyaránt - gyors és pontos adatelérést a feldolgozott adatokra vonatkozóan.

Az adóhatóság 2014. évi feladata, hogy a kereskedelmi és technikai adatok rendszerezésével, elemzésével, időbeli összehasonlításával feltárja azokat a visszaélési sémákat, amelyekkel kimutathatóvá válnak a legális üzletmenettől látványosan eltérő olyan tételmozgások, illetve a gyanús használatra vonatkozó olyan mintázatok, amelyek akár önmagukban, akár az ugyanazon adózóra vonatkozóan más forrásból – különösen az áfa bevallások adataiból - származó információkkal, illetve az azok alapján kialakított kockázati jellemzőkkel összevetve az ellenőrzésre történő kiválasztást ebben az adózói körben megalapozhatják – áll a tájékoztatóban.

A pénztárgép távoli felügyeletével, a helyszínen lebonyolítható valós idejű lekérdezések segítségével, azonnal kontrollálható – többek között -, hogy az adott üzletben hány és pontosan mely AP számú pénztárgépnek kellene lennie; használnak-e az üzletben nem regisztrált pénztárgépet; az adott üzletben lévő, online adatot nem küldő pénztárgép részesült-e egyedi felmentésben, illetve a próbavásárlás során vásárolt tételeket rögzítette-e a pénztárgépben lévő Adóügyi Ellenőrző Egység, és az adatok rendben eljutottak-e a NAV szerveréhez.

Az online pénztárgépek kibővítik a forgalomszámlálás lehetőségeit, valamint a nap elején a pénztárgép kasszájában lévő nyitó pénzkészlet értékéből kiindulva megkönnyítik a pénztárgépbe be nem ütött értékesítések kimutatását, a pénztárgép kasszájában lévő pénzkészlet-növekedés és a pénztárgépben rögzített bevételek közötti eltérés feltárását.

Az operatív ellenőrzések kiemelten figyelemmel kísérik majd a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését is, melyek elmulasztását a jogalkotó is magasabb összegű (magánszemélynél 500 ezer, más üzemeltetőnél 1 millió forintig terjedő) mulasztási bírság kiszabásának kilátásba helyezésével szankcionál.

A világhálóra felkerülő adatok, információk bővülésével tovább erősítendő a nyilvánosan elérhető adatok kockázatelemzés során történő hasznosítása, amely különös jelentőséggel bír az internetes értékesítések vonatkozásában végzett ellenőrzéseket megelőző kiválasztás célzottá tételében.

Általános forgalmi adó

A kiutalás előtti ellenőrzések hagyományos területei (általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, támogatások) közül a visszaigényelt általános forgalmi adó összegek kiutalás előtti ellenőrzése 2014. évben is a legnagyobb arányt képviseli és változatlan intenzitással alkalmazandó, mivel rendeltetésénél fogva ez a fiktív jogügyletek alapján történő jogosulatlan adó-visszaigénylések megakadályozását leggyorsabban lehetővé tevő vizsgálattípus.

Az adóhatóság leszögezi: az évről évre komplexebb adóelkerülési technikák teljes körű feltárása, az ellenőrzések megállapításainak ténybeli és jogi megalapozottsága nélkülözhetetlen. A teljes körű bizonyítás mind a hazai bíróságok, mind az EU Bíróság ítéletei alapján alapvető elvárás.

Környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó és energiaadó

A környezetvédelmi termékdíj ellenőrzések során különösen vizsgálandó az átvállalásra vonatkozó szabályok betartása - beleértve az átvállaló által történő környezetvédelmi termékdíj megfizetésének ellenőrzését is –, a számlán való feltüntetési kötelezettség teljesítése, az újrahasználható csomagolószerek használatára vonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése, a nyilatkozattal értékesített csomagolószer nyilatkozatban foglalt cél szerinti felhasználása. Az energiaadó adónemben főként a visszaigénylések szabályszerűségét szükséges ellenőrizni.

A népegészségügyi termékadó vizsgálatoknak ki kell terjednie a termékek helyes tarifális besorolására, az összetétel hitelt érdemlő igazolására, a mentességek jogszerű alkalmazására, a számlán való feltüntetési kötelezettség szabályos teljesítésére, valamint az Egészségbiztosítási Alapot jogszerűen megillető, de nem realizálódott bevételek utólagos előírására is.

Társasági adó és egyéb adók, adókötelezettségek

A társasági adó ellenőrzések tekintetében figyelmet kell fordítani az adózás előtti eredmény terhére indokolatlanul elszámolt költség-, ráfordításelemek kiszűrésére, mert évekig hatással lehetnek a társasági adó fizetésére (elhatárolt veszteség), illetve annak elmaradására. Különös gondosságot igényel az olyan ügyletek vizsgálata, amelyek kedvezményezettjei külföldi leány-, anyavállalatok (tőke/profit kimentés), a veszteség pedig a hazai cégeknél csapódik le. Az adóalap módosító tételek meghatározásakor figyelmet kell fordítani arra, hogy a terven felüli értékcsökkenésként elszámolt, az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nettó értékének kivezetéseként elszámolt összeg, valamint különböző bírságok, szankciók gyakorta nem kerülnek adóalap növelő tételként besorolásra.

Az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a beruházásnak minősülő tételek elszámolásának helytállóságára, a bizonylat nélküli, fiktív számlákra alapozott költségelszámolások feltárására.

Új kihívást jelent a jelentős adócsökkenést eredményező nemzetközi vállalatcsoport-struktúrákkal szembeni fellépés. Az agresszív adótervezés a törvények technikai értelmezéséből kiindulva az adórendszerek különbözőségét használja ki a vállalatcsoport tényleges adóterhének minimalizálása érdekében, ezért az ellenőrzésre hárul annak feltárása és bizonyítása, hogy az egyes struktúrák mennyiben szolgálnak valós gazdasági indokokat és mennyiben minősíthetők mesterségesnek, azaz adóelkerülő célzatúnak.

Az adókedvezmények közül a fejlesztési adókedvezményt az első igénybevételt követő harmadik év végéig legalább egyszer köteles ellenőrzés alá vonni az adóhatóság. Emellett figyelmet fordít többek között a látvány-csapatsportok támogatása címén – visszafizetési kötelezettség nélkül átadott támogatás, juttatás, pénzeszköz, eszköz alapján - igénybe vehető adókedvezmény érvényesítésére, valamint a kis- és középvállalkozások adókedvezményeire (kisvállalkozások adókedvezménye, befektetési adóalap-kedvezmény) is.

Célkeresztben a munkaerő-kölcsönzés 

Az utóbbi években visszaélésekkel különösen érintett területté vált a munkaerő-kölcsönzés. Nem egy esetben a munkáltatói feladatoknak/kötelezettségeknek az adó- és járulékterhek optimalizálása célzatával történő „kiszervezéséhez” asszisztáló munkaerő-kölcsönzők kifejezetten azzal a céllal jönnek létre, hogy adóelkerülő magatartással, az adó- és járulékkötelezettségek meg nem fizetésével lefölözzék a költségvetést, ill. a társadalombiztosítási alapokat megillető bevételeket. Emellett a bejelentési, bevallási kötelezettség teljesítésének hiánya esetén a foglalkoztatottak érdekei, jogai is sérülnek.

Épp ezért 2014-ben kiemelt figyelem irányul azokra az esetekre, amikor munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaságok útján történik az alkalmazottak foglalkoztatása.

Személyi jövedelemadó, egyéb kötelezettségek, jogosultságok

A gazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzéseit párhuzamosan, egymásra épülően kell végezni – szögezi le a tájékoztató. Kiemelten vizsgálja az adóhatóság egyebek között azokat a magánszemélyeket, akik a vállalkozásuk pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt vesznek fel, de annak vállalkozási célú felhasználását nem tudják igazolni.

A bevallásukban nagy összegű bevételt, és ezzel szemben magas költséget szerepeltető, a jövedelmüket minimalizáló egyéni vállalkozók ellenőrzése során fokozott érdek fűződik a költségek szigorúbb vizsgálatához, a számlák hitelessége és a tevékenységgel történő összefüggés tekintetében egyaránt.

A jövedelem- (nyereség-) minimum utáni adókötelezettség teljesítésének vizsgálata az olyan jövedelmezőnek tekinthető területeken (pékségek, mezőgazdasági tevékenységet végzők, közúti áruszállítók, kiskereskedők) működő vállalkozók esetében indokolt, ahol az ellenőrzés elrendelését egyéb kockázatok is alátámasztják.

A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók

Az érintett adózók ellenőrzése során kiemelt feladat feltárni, illetve lehetőség szerint megakadályozni a vagyonkimentéseket, a hitelezői érdekeket súlyosan sértő gazdasági eseményeket.

Fokozott figyelmet fordít az adóhatóság annak ellenőrzésére, hogy a felszámolás és kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőzően vagy azt követően a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, más hitelezője vagy felszámolója jogellenes magatartásával nem csorbította-e az adósnak a hitelezői követelések kielégítésének alapjául szolgáló vagyonát, és ez alapján helye van-e a megfelelő igényérvényesítési eljárások megindításának vagy jogorvoslat, kárigény előterjesztésének.

Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök

Mezőgazdaság

0146 Sertéstenyésztés
1011 Húsfeldolgozás, - tartósítás
1061 Malomipari termék gyártása

Kereskedelem

4520 Gépjárműjavítás, -karbantartás
4532 Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem
4636 Cukor, édesség nagykereskedelme
4631 Zöldség, gyümölcs nagykereskedelem
4623 Élőállat nagykereskedelme
4632 Hús-, húskészítmény nagykereskedelme
4690 Vegyes termékkörű nagykereskedelem
7311 Reklámügynöki tevékenység
7820 Munkaerő-kölcsönzés
8010 Személybiztonsági tevékenység

Ipar

2511 Fémszerkezet gyártása
4120 Lakó- és nem lakóépület építése

Jövedelmezőség szempontjából ellenőrizendő tevékenységek

1071 Kenyér, friss pékáru gyártása
4941 Közúti áruszállítás

A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések főbb irányai

5610 Éttermi, mozgó vendéglátás
7112 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
7740 Immateriális javak kölcsönzése

További részleteket ITT tudhat meg!