Itt a NAV 2022. évi ellenőrzési terve: internetes kereskedők, ingatlanközvetítők, építőipari adózók, taxisok fókuszban

Megosztás Tetszik

A szándékos adóelkerülést tanúsító adózókkal szemben határozottan, a jogszabályok által biztosított teljes eszköztárral lép fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2022. évi ellenőrzési tevékenysége során. A kockázatelemzések alapján a kockázatok súlya és az adózók jogkövetési hajlandósága szerint jogkövetési vizsgálatot, adó-, vámellenőrzést, vagy támogató eljárást folytat le. Nagy hangsúlyt kíván fektetni a hatóság emellett arra is, hogy segítse a jogkövető magatartást tanúsító és együttműködő adózókat a hibák, hiányosságok kijavításában.

A NAV az ellenőrzések során négy fő területre koncentrál 2022-ben:

1. Jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységek ellenőrzése

– webhelyeken, portálokon értékesítők,
– élelmiszeriparral, mezőgazdasággal összefüggő árukat, terményeket forgalmazó,
beszerző adózók (cukor, étolaj, sajt, kávé, csokoládé, liszt, ásványvíz, üdítőital, mák,
dióbél, rizs, szója, műtrágya), valamint élelmiszeripari termékek előállítását végzők,
– építőipari-, valamint építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytatók,
– (használt) gépjármű- és gépjármű alkatrész kereskedelmi, valamint gépjárműjavítás
tevékenységet végzők,
– ingatlanközvetítői tevékenységet végzők,
– számítástechnikai-termékek kereskedelmével foglalkozók,
– turizmus, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatók,
– zöldség-gyümölcs nagykereskedelemben érintett vállalkozások,
– futár tevékenységet folytatók, ideértve az ételkiszállítást végző vállalkozásokat,
– személyszállítási tevékenységet végzők (taxi, telekocsi),
– a szezonális termékek ideiglenes árusítóhelyeken történő értékesítését végzők,
– távol-keleti termékeket árusító, textil (kis)kereskedelmi tevékenységet folytatók.

2. A rendelkezésre álló adatok alapján költségvetési bevételi szempontból kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzése

Az online adatszolgáltatási kötelezettségek (online számla és online pénztárgép) lehetővé teszik a beérkezett adatok elemzését, amelyek felhasználásával a NAV hatékonyan képes a számlázási láncok feltárására, a csalárd adózói magatartással okozott áfabevétel-kiesés megakadályozására.

Kiemelt feladat a nemzetközi információcsere keretében érkező adatok hasznosítása, az Európai Unió és az OECD adóelkerülő magatartásokra vonatkozó irányelveinek figyelembevételével az adózási szempontból nem együttműködő országokkal kapcsolatban álló és onnan nyereséget szerző adózók kockázatelemzésen alapuló ellenőrzése. Emellett kiemelt feladat ezen társaságok transzferár szempontú kockázatelemzése.

A gyors (közel azonnali) hatósági reakció kiemelt feladat a nagy élőmunkaerő-igényű foglalkoztatással összefüggő csalárd adózói magatartás feltárása érdekében a „Foglalkoztatotti riaszt” rendszer adataira támaszkodva, különösen a vagyonvédelmi tevékenységet folytatók, a munkaerőkölcsönzéssel, valamint a takarítással foglalkozók körében.

Az elmúlt években alapjaiban megváltozott a kereskedelem, jelentősen megnövekedett az e-kereskedelmi forgalom, amit a pandémiahelyzet még inkább erősített, az ehhez kötődő – import során jelentkező – alulértékelés, valamint a közösségi és belföldi forgalomban realizálódó áfakikerülés egyidejű terjedésével. Ez a folyamat a csalárd kereskedelemben érintett adózói köröket újszerű magatartásra ösztönözte, amelyhez az adóhatóságnak is alkalmazkodnia kell. A közvetett vámjogi képviselők beiktatásával bonyolított eljárások esetében kiemelt figyelmet kell fordítani ezen képviselők mögött megbújó eltűnő importőrökre, mivel jelentős kockázatot hordoz, hogy – az áfalevonás jogának engedményezése következtében – tényleges áfafizetés
sem Magyarországon, sem az EU más tagállamaiban nem történik.

A megváltozott adózói magatartásra az adóhatóságnak is újszerű módszerekkel szükséges reagálnia. Az ellenőrzés célja az azonnali fellépés azon ügyletek esetében, melyeknél az áru Magyarországon lefolytatott import vámkezeléssel nyeri el az uniós státuszt. Az időbeni hatósági fellépés lehetőséget nyújt a kockázat korai felismerésére még azon a ponton, amikor az áru vámfelügyelet alatt áll, és az ügylet dokumentációja, valamint az ügyfél és képviselője elérhető. Ezen eljárás során az ellenőrzés egyrészt az importőr vállalkozás, másrészt indokolt esetben az ügyletben eljáró vámjogi képviselő tekintetében folytatandó le annak érdekében, hogy a kapcsolódó közterhek indokolatlan megfizetése nélkül ne kerülhessen szabad forgalomba az EU területére szánt áru.

Emellett további eljárások lefolytatása is szükséges lehet azért, hogy az adóhatóság a költségvetési károkat minimalizálja vagy reparálja (ideértve különösen az ideiglenes biztosítási intézkedéseket, illetve a pénzkövetelés biztosítási intézkedéseket).

3. Kiemelt adózók ellenőrzése

A költségvetési bevételek biztosítása okán a kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése, nemzetgazdasági súlyuknál fogva a NAV ellenőrzési tevékenységének középpontjában áll.

A nemzetközi információcsere alapján fogadott adatok (országonkénti jelentések, határon átnyúló konstrukciók) kockázatelemzésével 2022-ben nagyobb hangsúlyt kap a határon átnyúló ügyletek ellenőrzése.

4. Önkéntes jogkövetés támogatása

a) Támogató eljárások

Folyamatos kockázatelemzés alapján a kockázatok súlya és az érintett adózói kör jogkövetési hajlandósága szerint az adó- és vámigazgatóságok az illetékességi területükbe tartozó adózóknál támogató eljárásokat folytatnak le.

b) Alapvető devianciák folyamatos monitoringja

A folyamatos monitoring keretében feladat

– az újonnan alakult vállalkozások folyamatos kockázatelemzése és ellenőrzése;
– a személyi változással érintett vállalkozások folyamatos kockázatelemzése és ellenőrzésre kijelölése;
– az Online Számla rendszer adatai alapján folyamatos kockázatelemzés és kiválasztás szerinti ellenőrzés;
– az Online pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzése;
– az áfabevallást be nem nyújtó, vagy nullás adókötelezettséget valló, de kontroll alapján tevékenységet folytató, áfakontroll-eltéréssel rendelkező, illetve az "alvó státuszból feléledő" társaságok ellenőrzése;
– a személyi jövedelemadó visszaigénylést, visszatérítést tartalmazó bevallások kiutalás előtti ellenőrzése;
– a jövedékiadó-köteles tevékenységek ellenőrzése;
– a Népegészségügyi termékadó adókötelezettséghez kapcsolódó vizsgálatok;
– az áruk-, termékek és szolgáltatások helyszíni ellenőrzése és ezek tapasztalatai alapján indított ellenőrzések.

További részletek ITT olvashatók.